Első szakértői cikkünket Éva írta, a workshopjaink vezetője.
@expert{{name:"Éva", title:"belsőépítész és lakberendező", message:"Éva az elmúlt negyven évben rengeteg lakást tervezett át itthon és Izraelben is, annak ellenére, hogy városgazdász és újságíró diplomája van. Szenvedélyesen alakítja át a rémes állapotban talált, de rengeteg potenciált tartogató, lerobbant budapesti lakásokat, hogy azok megfeleljenek a mai és holnapi elvárásoknak."}}
Már a hetvenes évek elején a belvárosok rehabilitációja volt a kutatási területem, de akkoriban nagyon nem ez volt a divat - lakótelepeket építettek. Az utóbbi években viszont a civilek felfedezték a budapesti belváros csodás adottságait és egyre többen vesznek itt lakást. Mindegy, hogy befektetésképpen, vagy maguk akarnak lakni ezekben a száz év körüli házakban, a lényeg, hogy felújítják a lakásokat, hozzájárulnak ahhoz, hogy az épületek is megfiatalodjanak, ezzel javítják a városképet.
Ezek a lakások a maguk korában, a maitól merőben eltérő életformára készültek, de éppen az a csodálatos, hogy okos változtatásokkal képesek kielégíteni korunk legkorszerűbb igényeit is!
A polgári létforma elegáns, utcai szobák sorát kívánta, amelyekhez hosszú, széles előszobán keresztül vezetett az út, miközben az udvari traktusban a konyha, cselédszoba és a fürdő volt - a mainál rendszerint kevésbé hangsúlyos formában. Vagy ott voltak a függőfolyosók szoba-konyhás munkáslakásai, amelyekbe az elmúlt 60 évben valahogy beletuszkoltak egy-egy fürdőszobát, anélkül, hogy igazán megtervezték volna a helységkapcsolatokat.
Az izgalmas feladat tehát éppen az, hogy ezekből a lakásokból, kicsikből és nagyobbakból, elfuseráltakból és szétfarigcsáltakból milyen eszközökkel tudunk a mai, változatos életformákra teret alakítani: egyedülállóknak, fiatal pároknak, családoknak vagy idős embereknek. Miként tudunk a különböző életformákra szabott kényelmes tereket létrehozni!
Amiben ezek a 3,40-3,80-4,50 belmagasságú, tégla-szerkezetű lakások új perspektívát nyitnak - az egy merőben más térképzés, mint amit a szocialista sztendert, vagy akár a lakóparkok jelentenek.
Példaként itt egy XIX. századi munkáslakás alaprajza, nagy konyhával, kamrával, előszobával, és egy aprócska wc-vel.
Ebből is lehet a XXI. századi igényekre alkalmas lakást kialakítani úgy, hogy az előszoba nagy részét hozzácsatolva a wc-hez, kényelmes, korszerű fürdőszobát csinálunk, a konyha és a kamra összevonásával egy háló-, vagy gyerekszobát. A másik háló a kisebbik szoba, míg a nagyobbikból alakítjuk ki a konyha-étkező-nappali komplexet a családi együttlétek színhelyét.
Persze már évtizedek óta próbálnak különféle megoldást találni ezekre a jelenségekre: kezdetben voltak a robusztus, fa galériák, amelyek ugyan megnövelték a hasznos alapterületet, de az esetek többségében meggyilkolták a teret - klausztrofóbikus zugokkal toldották meg a közlekedőkkel, sok, apró helyiséggel az amúgy is szabdalt alapterületet.
Manapság igyekszünk újraértelmezni a helyiségek funkcióit: nincsenek bentlakó cselédek, de sokkal több a háztartási gép, ami megkönnyíti az életünket. Nem tartunk fenn “tisztaszobát” a vendégfogadásra, hanem magunk akarjuk belakni a nappalinkat, amibe belefér az együtt főzés és a barátokkal való kötetlen találkozás is. Fontos számunkra a tisztálkodás, nagyobb lakásokban már nem elégszünk meg egy fürdőszobával, ugyanakkor különválik a háztartási helyiség a személyes higiéniától. Az otthoni munkahely már nem ritka kivétel, hanem szinte követelmény - számítógépek nélkül nehezen képzelhető el az életünk.
És akkor nézzünk egy másik példát alig harminc négyzetméteres lakás, amelynek csak annyi pozitív vonása volt, hogy dongaboltozatos a födéme és a legmagyasbb pontján 4.5 méter a belmagassága.
Csak a terület egyharmadára terveztünk galériát - a privát szféra költözött oda, az ágy, a ruhásszekrény, az élvezetek fürdőkádja. A bejárati szinten maradt a zuhanyzós wc-fürdő, a kényelmes konyha, a háztartási helyiség. A padlótól 90 cm-re felemelt dolgozósarok alatt raktár. A nappali-könyvtár-vendégszoba a korábbi túlméretezett fürdő helyén egy művészi freskóval vált egyedivé. A lakás pontosan tükrözi lakója életformáját, annak és nem másnak ad kényelmes teret.
A folyamat, ahogy megtaláljuk a számunkra megfelelő környezetet, átalakítjuk a lakást a mi igényeinkre - egyfajta terápia is: tudatosabb emberekké válunk, szembenézünk a gyengeségeinkkel, megtaláljuk a módját annak, hogy az otthonunkat a magunk képére formáljuk, ahová mindig jó érzés hazamenni. Közben megszabadulunk a fölösleges konvencióktól, társadalmi elvárásoktól - a tervezés alkotó folyamata felszabadít!
Ezért tartunk workshopokat, amik igyekeznek a különböző élethelyzetekre csoportosítani az információkat - amikor az ember még maga sem tudja, hogy mit is szeretne, akkor az “Álmodozások helyett tervezz!” adhat támpontot. Ha már aktuális a vásárlás, akkor a “Városi lakás” segít a keresésben, de annak is, aki el akarja adni a már kinőtt lakását. Aki pedig a felújítás küszöbén áll, annak a “Lakásfelújítás - program-, és folyamattervezés” adhat a legtöbbet. Mindezek helyszíne egy olyan lakás, amely elég “furcsa” ahhoz, hogy megmozgassa a képzeletet, leoldja a konvenciók bilincseit. A workshop résztvevői között már eddig is hasznos emberi kapcsolatok alakultak ki, és később is van mód a hálózaton belüli információcserére, kérdésekre.
Ha te is akarsz menő lakást magadnak, jelentkezz júniusi workshopjainkra, ahol öt órában egy profi meséli el, hogy mikét tudod a legtöbbet kihozni az otthonodból, vagy kérd ingyenes ajánlatunkat a Menő lakásom weboldalon, ahol a legjobb belsőépítészeket és építésszervezőket gyűjtöttük össze neked.
És ha neked is menő lakásod van, alig várjuk, hogy a sorozatunkban bemutathassuk. Küldj levelet erre a mailcímre, és felvesszük veled a kapcsolatot.
