Enikő férjével, Balázzsal tervezte, és alvállalkozókkal újíttatta fel ezt az újlipótvárosi negyedik emeleti lakást. Nem, ők egyébként nem foglalkoznak lakberendezéssel, és nem, semmi közük az építőiparhoz. Mégis, ahogy ott jártam a lakásban, látva a felújítás minőségét, és a berendezés határozott dizájnt követő kiválasztását, leesett az állam.
Az én menő lakásom tervezői csapatánál ugyan egyáltalán nem ritka a pályaelhagyó, újrakezdő tervező, akik lelkesek és odaadóak a megbízókkal szemben, így nem csodálkoztam azon, hogy ez a lakás is nagyon alaposan ki lett találva. Az elrendezése pedig nekem nagyon bejött.
De maradjunk picit az épületnél. A Vígszínház mellett járunk, a Szent István körúttól egy köpésre, a zajnak mégis útját állja a 120 éves színházépület - a fénynek épphogy nem, lévén a negyedik emeleten járunk, többnyire déli-délnyugati fekvésű ablakokkal.
A negyedik emelet a felújítás előtt egy romhalmaz volt - a korábbi építtető nem fejezte be a szintet -, így aztán nem nagyon kellett bajlódni a bontással. Enikőék elvitették a sittet, és gyakorlatilag egy csupasz, szűz területen kezdhették meg az építkezést, minden vezetéket úgy beépítve, mintha a nulláról építenének egy házat (ma már a negyedik emelet fölé egy ötödiket is emelnek épp).
A lakásba belépve egy előszobába jutunk, ahonnan jobbra egy kis dolgozószoba rejtőzik, keletre nyíló ablakkal. Én pont délelőtt néztem meg a lakást, és nem tudnék elképzelni jobb munkakezdést, mint beülni a fényre, ami mégis kicsit különválik a lakás többi részétől. E mellett a lakás nagyobbik fürdőszobája található.
Ha azonban nem jobbra, hanem balra kanyarodunk, a külön helyiségben található, mégis nyitott, nagy konyha (és szemben a tárolóhelyiség) mellett elhaladva a nappali-étkezőbe jutunk. Ez a szoba hatalmas, a lakás központi “lelke”, amit az elhelyezkedése is alátámaszt. A hálószobák és a fürdőszoba ebből a helyiségből nyílik egy hurokra kötve, vagyis körbejárható módon. Annyira praktikus az elrendezés, annyira kézre áll minden, amilyen ritka a százéves épületek lakásainak felhozatalában.
A nagyobbik hálószobában pedig ott van az a plusz, amiről titkon mindenki álmodozik: az épület síkjából kiugró rizalit lehetőséget adott arra, hogy az ablakok alá egy kis kádat helyezzenek, ezzel pedig lehetőséget arra, hogy télen egy forró fürdőben könyvet olvassunk a város felett, miközben az ágyunk csak néhány lépésre vár minket (a kettő között ne felejtsünk el megtörölközni).
A felújítás minősége magas - erről ritkán esik szó, pedig van olyan felújítás is, ami után legjobb, ha újra nekiállunk inkább a bontásnak -, a dizájnt pedig mindenki láthatja. A lakás eladó, az alapár tartalmazza a konyhai bútorokat, gépeket és beépített bútorokat, amik közül kiemelném a falba épített bioetanol tüzelésű látványkandallót, amit kémény és minden járulékos probléma (fa, korom, füst) nélkül begyújthatunk. Minden más bútor megegyezés kérdése: akinek tetszik a dizájn, viheti egyben az egészet, ha nem, kipakolják az új tulajdonosnak. Nekem mondjuk nagyon fájna a szívem a kristálycsillárok és a fürdőszobai kád miatt, ha így történne, olyan jól passzolnak ide, a Nagyvonalú Pesti lakásképbe - ahogy egyébként minden, az egységes koncepciót nehezen lehetne megtörni egy ponton.
Szóval akit érdekel, az itt tájékozódhat bővebben a lakásról, és tud időpontot lebeszélni a megtekintésre is.
