Tényleg kinyomtathatnak egy házat 3 millióért?

szucsadam 2018 március 20.

Az utóbbi hetekben rengetegen lehozták a hírt, hogy egy USA-beli startup, az Apis Cor ICON

kinyomtatott 3D-ben egy komplett házat, egy nap alatt!

Az eljárás a következő volt: felépítettek egy hatalmas “nyomtatót” egy stabil alapra, mínusz 35 fokos külső hőmérséklet mellett, bevonták egy sátorponyvával, hogy tudjanak dolgozni a betonnal, és megindult a nyomtatás:

Láttunk már nagyon hasonlót egy tavalyi videóban is, amit az Apis Cor tett fel:

Ami leginkább olyan, mint a mixerbetonos öntés, azzal a különbséggel, hogy kisebb a kiömlő nyílás, és hogy geopolimer betonnal rajzolták meg a falakat, ami ezután szinte alakváltozás nélkül maradt meg a helyén. Tényleg hatalmas lehetőségek vannak ebben a technológiában, és a világ szegény részein - jövőre már fel is húznak 100 ilyet El Salvadorban -, valamint akár egy másik bolygón is képesek lesznek ezzel az eljárással építkezni (azt állítják, ez is egy végső cél), de valamit fontos észrevenni.

Ebben az esetben nagyon távol vagyunk attól, hogy egy házat nyomtassunk 3D-ben, 24 óra alatt.

A fenti videón semmi mást nem láthatunk, mint hogy egy ház határoló- és válaszfalait nyomtatták ennyi idő alatt, ráadásul úgy, hogy a merevítéshez és megerősítéshez használt keresztvasakat talán nem is a robotkar építette be (nem láttam ilyen egységet).

apis-cor-1-640x360-c.jpg

Egy ház építésekor a falak felépítése nagyon látványos, sőt, nagyon gyors folyamat egyben, a hagyományos, tégla-habarcs kettős használatával is. Ilyenkor a legelégedettebb az építtető: az alapozás végre kész, és nagyon meglendül az építkezés. Ez után nem sokkal pedig jön a keserű felismerés, hogy ez volt a legszaporább rész, és mostantól megint nagyon belassul minden.

Idő- és munkaszükségletben tehát a falak felépítése a kívülállók számára nagy falatnak tűnik, a valóságban azonban a legkevésbé sem az.

Az én házam esetében az összes fal (dupla falazás), a födém építésével együtt, a belső válaszfalakkal, a lépcső zsaluzásával és betonozásával a teljes építési összeg 13 százalékát adta ki. Persze ez nem egy átlagos ház, és nem is akkora, mint a fenti videóban látható. Mégis, képet ad arról, hogy mennyire nem ez volt a legnehezebb és legköltségesebb egy ház építése során.

Ahhoz, hogy a nyomtató elkezdhessen dolgozni, kell egy vasalt alap, amit nemes egyszerűséggel pumixszal öntenek be a helyére. Ez ugyan hasonlít a fenti eljáráshoz, de a gödröt mégiscsak emberi segítséggel kellett kiásni, ha homokba készül az alap, zsaluzni is kellett, megoldani a vízszigetelést, hőszigetelést.

Ez után jött a gép, ami megspórolta nekünk az építkezés fél-egy évéből két-három hétnyi kőművesmunkát.

apiscor_3dph_16.jpg

Ez után mi jön? A tetőt is meg kell építeni, márpedig egy födémet nehéz nyomtatni, hiszen zsalu nélkül a legstabilabbra kevert beton is a földig pottyan. A gép kihagyta a pontos helyeket az ablakoknak, amiket becsavarnak, purhabbal pedig kitömítik az ott maradt réseket. Mi van a beltéri munkákkal? A gép vajon megoldotta, hogy a falban, vagy a padlóban el lehessen könnyen vezetni a vizet, csatornát, elektromos vezetéket, gázcsövet? Vagy lehet nekiállni a vassal megerősített fal vésésének? (Feláras lesz így minden szakipari munka, már most sejthetjük)

A ház külső falain mókásan fest, hogy a nyomtatási csíkokat meghagyva lefestik a felületet, de a beltérben azért vakolni kell, mégpedig jó vastagon, mert a felület kicsit sem tűnik síknak.

És gondoljuk csak meg, milyen erőfeszítés lehet itt feltenni egy polcot: a betonba kell fúrnunk (mennyire kemény vajon az anyag kötés után?), és ha nincs szerencsénk, egy vasat is elkapunk egyben. A nagyobb méretű tiplik pedig nem is használhatóak, hiszen a nyomtatás “vastagsága” adja, milyen mélyen hatolhatunk le a betonanyagban, mögötte jó esetben levegő van csak.

Egy San Francisco-i startup számára természetes, hogy mindezt úgy állítja be, mintha tényleg egy távolról irányítható, emberi beavatkozást alig igénylő módot talált volna a ház építésére. De a valóság az, hogy a munka nagyjából 10 százalékára találtak hatékonyabb megoldást, a többi, emberi precizitást megkövetelő meló robotizálása továbbra is nagyon távol van a megvalósítástól, és ezek ára jóval magasabb lenne Magyarországon nemhogy 3 millió forintnál, de 9-nél is.

Nem házat, FALAT nyomtattak, azt viszont ügyesen.