Hogyan varázsoljunk mesebirodalmat olcsón egy gyerekszobából?

Andris és Ildi 2016 június 17.

Kislányunk születése előtt költöztünk egy 37 négyzetméteres lakásból egy 42 négyzetméteresbe. Ez nemcsak plusz 5 négyzetmétert jelentett, hanem egy plusz szobát is, aminek végtelenül örültünk. Az már csak hab volt a tortán, hogy Pest belvárosából az agglomerációba mozdultunk, három perc sétára a Duna vadregényes partjától. Szóval az új lakásban lehetőségünk nyílt rá, hogy kialakítsunk egy külön gyerekszobát. Tudtuk, hogy az elkövetkező, legalább 5 évben itt fogunk élni, ezért igyekeztünk a lehető legjobban kihasználni a teret.

A lakás elosztása kiváló volt, a szobák külön nyíltak, ami jól kompenzálta az eleve kis méretet. Ezen a remek adottságon még csiszoltunk egy keveset, 60 cm-rel arrébb toltunk egy falat, ezzel a megoldással a gyerekszoba ugyan kisebb lett, de kaptunk egy süllyesztett ficakot, ahová szekrényt építettünk be, a nappaliban pedig nagyobb lett a tér, oda fért el a kinyitható kanapénk úgy, hogy még a teraszajtót is ki tudtuk mellette nyitni. Hurrá!

A szoba kialakításakor fontos szempont volt, hogy szerettünk volna később testvért, ezért figyeltünk, hogy lehetőleg uniszex legyen a hangulat (titkon másodjára kisfiúra vágytunk, és határozottan elutasítottunk minden jóindulatú javaslatot a rózsaszínes árnyalatokra vonatkozóan).

És már helyben is voltunk.

Nem sokat gondolkodtunk a dizájnon, mert ezzel kapcsolatban már korábbra visszatekintve határozott elképzeléseink voltak. Pontosabban nekem, Ildinek. Még gyerekkoromban láttam a Kramer kontra Kramer című filmet, ahol egy kisfiú szobáját az anyukája telefestette felhőkkel. Akkor beleszerettem ebbe a varázslatos hangulatú szobába, és mivel nekem nem jött össze gyerekkoromban, gondoltam, na, majd az enyéimnek! 

Ekkor ért a felismerés, hogy milyen könnyen tukmálja rá a szülő a meg nem valósult álmait a gyermekeire. Megegyeztem magammal, hogy most még kötni fogom az ebet a karóhoz - mondjuk a születendő gyermek sem ellenkezett -  de később majd teret adok a saját vágyaiknak. (Nem, ez sajnos nem mindig megy még most sem, de igyekszem, és például a felemás zokniknak reggelente már nagyon tudok teret adni.)

Szóval, a felhők.

Andrisnak is tetszett az ötlet, belevágtunk.

A fal átmozgatása után jött a tapétázás, festés. A felhőket először ceruzával felrajzoltuk, majd a maradék "eget" lefestettük kékre. A felhőket külön megfestettük fehérrel, a széleket halványkékkel "habosítottuk". Először mindenhová kicsi felhők kerültek, ez égett bele a retinámba anno, de ezt Andris megvétózta, és egy sokkal izgalmasabb, változatosabb méretű felhőkből álló kompozíciót rajzoltunk a falra.

Miután a festést kipipáltuk, következtek a bútorok. A beépített szekrényt Andris tervezte és a bátyja segítségével szerelte össze. A kiságyat a nővérem tartogatta számunkra már évek óta. Az ágyat fenyő színben kaptuk, de az elképzelésem az volt hogy a felhők közt, ahol az angyalok laknak, minden bútor fehér legyen.

A kiságyat tehát lefestettük bababarát festékkel, ami nem bizonyult bababiztosnak, az évek és a kemény kiképzés hatására igencsak megkopott. Függöny helyett pedig redőnyt és fényáteresztő rolót választottunk, igaz, a képeken ezek most nem látszódnak.

Aztán, ahogy nőttek a kis lakók természetesen egyre inkább hozzájuk formálódott a szoba, felkerültek a falra a rajzaik (olykor közvetlenül a falfestékre), a kéréseikre festett képek, és, természetesen, telematricázták az ágyaikat. A játékok folyamatosan özönlik el a szobát, de bizonyos időközönként keményen szortírozzuk őket, és annyi maradhat csak, amennyi néhány kosárban elfér.

A képen látható állapotot végül az ötödik év végére, a költözésünk előtt érte el a szoba, és nem, a fotózáson kívül azt hiszem, soha nem volt ekkora rend. 

Ilyen ez, mire minden a helyére kerül, már lehet is menni tovább.

u.i. Hogy ne hagyjak senkit bizonytalanságban, igen, másodjára kisfiunk született.

A befejezett szobáról készült fotókat Ancsin Gábor készítette.

untitled.jpgHa te is szeretnél átverések nélkül, megbízható, tehetséges stáb segítségével menő lakást magadnak úgy, hogy nem merülnek fel felesleges költségek, nézd meg az Én menő lakásom projektet, ahol közvetlenül is elérheted a legmegbízhatóbb kivitelezőket és legötletesebb belsőépítészeket, a fenti lakás tervezésében részt vevő Annabellát is. És ha meg szeretnéd tanulni, hogyan alakíthatod át a saját lakásod, jelentkezz a workshopjainkra, ahol személyes tanácsokkal is segítjük a dolgot. És ha neked is van menő lakásod, és szerepelnél a sorozatban, írj nekünk egy levelet erre a mailcímre. Plusz csatlakozz hozzánk Facebookon.