Felújítom a lakásom, de balhézik a szomszéd!

Domsa Mihály 2016 október 15.

Ha lakásfelújításba, vagy házépítésbe kezdesz szinte biztosra veheted, hogy hamarosan felkeres majd az egyik szomszédod és valószínűleg nem azért, hogy kedvesen bemutatkozzon és megadja a kedvenc kuglófreceptjét.

Sokkal valószínűbb, hogy azért jön, hogy elküldjön a francba a vésőgépeddel együtt.

Ezt persze vérmérséklettől függően különféle köntösökbe öltöztetik egészen a “Jó napot! Várhatóan meddig tart ez a felújítás? Csak, hogy tudjam mire számítsak.” kifejezetten jó modorú érdeklődéstől, a “Haver! Ha nem kapcsolod ki azt a gépet, én esküszöm ledugom a torkodon!” egészen határozott figyelmeztetésig.

bad-music-e.jpg

Ami azt illeti nagyon is érthető a dolog. Egy méretes lakás beton aljzatának felvésése több napig is eltarthat, ami konkrétan elviselhetetlen zajjal jár nem csak a vésőgép végén lobogó Józsi, hanem a komplett ház összes lakója számára. Külön szép a dologban, hogy leginkább azok az emberek élvezhetik ki egy ilyen aktus minden részletét, akik eleve nincsenek erre az élményre méretezve, hisz különben dolgoznának munkaidőben. Így tehát célzottan sikerül kézbesíteni az ajándékcsomagot közvetlenül a megfáradt nyugdíjasoknak, az éjjeli műszakjukat épp kipihenni vágyó orvosoknak, betegségből lábadozóknak, pöttöm újszülötteknek, vagy csak simán lepihenni vágyóknak.

Ez azonban sajnos elkerülhetetlen. Mindenkinek joga van felújítani a lakását, és senkinek sincs ideje, hogy szappanos szivaccsal próbálja csendben feloldani a tíz centis aljzatbetont, így tehát előkerülnek a gépek. Van azonban néhány apró fortély, amellyel egy kicsit elviselhetőbbé tehetjük a felújításunk idejét a szomszéaink számára.

A legfontosabb ezek közül , hogy mindenképp tájékoztassuk a lakókat arról, hogy a felújítás várhatóan mikor kezdődik. Ezt legegyszerűbben a faliújságra és a bejárati ajtónkra kitűzött papírral tehetjük meg. Így felkészülhetnek a dologra, és bár nem mindenki tud elmenekülni otthonról a zaj elől, de tutira a tizedére csökkentjük a dühös látogatók számát.

A másik fontos dolog a lehetőség a kommunikációra. Adjunk meg egy telefonszámot, amit felhívva elmondhatják a problémájukat, és megnyugtató, vagy együttérző szavakat kaphatnak elsőkézből tőlünk! Ha megértőek vagyunk velük, jó eséllyel ők is azok lesznek velünk.

Ha van rá módunk figyelmeztessük őket előre, amikor töményen jön a hangzavar. Így sokan inkább elmennek otthonról, és bár ez is kényelmetlenséget okoz nekik, mégis jobban viselik mint az egész napos csörömpölést.

Igyekezzünk reggel 8:00 és délután 17:00 közötti időre szorítani a munkavégzést!

Ha valaki speciális kéréssel fordul felénk, próbáljuk teljesíteni! Ha például valaki közli, hogy dél és három között alszik a kisbabája, próbáljuk úgy szervezni a munkát, hogy akkor ne legyen nagy zajjal járó munka. Valószínűleg egy kicsit majd zsörtölődik a megkötött kezű szakink, még talán egy kicsit tovább is tart emiatt a felújítás, de legalább tudjuk, hogy megtettük, ami tőlünk telik.

Vannak persze olyan szomszédok is, akiknek fontosabb, hogy jól kidühöngjék magukat, mint hogy végre csend legyen. Nap, mint nap szekálnak bennünket, és nem képesek felfogni, hogy bizony a lakásunkat fel fogjuk újítani. Emlékeztessük őket arra, hogy az ő lakásuk építésekor mennyi zajjal és porral terhelték a szomszédaik életét! Ha ez sem válik be, tereljük ki őket a lakásból és véssünk tovább!