Lesz-e Budapest a felhőkarcolók városa?

szucsadam 2018 június 29.

Budapesten nagyon régóta folyik a vita arról, hogy kellenek-e magasházak, neadjisten felhőkarcolók a városba, vagy teljes mértékben kizárjuk ennek a lehetőségét. Legutóbb 2009-ben kavart nagy port a vita, amikor Finta József építész bemutatta az akkor már kilenc éves álmát, a Rendőrpalota melletti “tűtorony” terveit. Ez az épület a maga 100 méteres magasságával döntésre késztette a hivatali vezetőket: vajon megnöveljék az 55 méteres határt? Jöhetnek a magasházak, vagy nem?

A terv végül terv maradt, de néhány napja jött a hír, hogy nagyjából ugyanoda kapott jogerős építési engedélyt a főváros legmagasabb irodaháza. Igaz, a Twist-Budapest City Tower csak 90 méter magas, bár a közvélemény nem is annyira a magasságokkal foglalkozik. Hanem azzal, hogy az adott épület tetszetős-e, vagy sem.

timthumb-1.jpg

forrás: GTC

Az biztos, hogy az épület nem az építészet csúcsa, ahogy Finta József korábban megjósolta, hogy ha lesznek is magasházak a fővárosban, azok “nem lesznek igazán újszerű, kivételes építmények”. Ezt a véleményünket némiképp árnyalhatja egy másik szögből megálmodott, nagyon különleges fényviszonyokkal megspékelt látványterv, amiben nem látszik az épület környezete (ami szintén nem tesz jót az épület önálló bírálatának, de ez a világ összes épületére igaz: a környezetükben kell értelmezni őket).

timthumb.jpg

forrás: GTC

Az egyértelműen látszik, hogy az Árpád híd pesti hídfője lehet a Manhattan-projekt fő állomása, és a kritikusok szerint ezzel nagyban rombolják majd a pesti oldal történelmi látképét. Ugyanis épp a Budai Várból a Parlament felé tekintve, az Országház hátterében emelkednének ki a környező épületekből, jellegtelen, nagyvállalati látványukkal.

Közben, meglepő módon mégsem itt, hanem a Lágymányosi-öbölnél épülhet a főváros legmagasabb épülete, a 120 méteres MOL-féle magasház (a korábbi csúcstartók a Bazilika és a Parlament, a maguk 96 méterével). Az épület különlegessége, hogy a Foster and Partners tervei alapján készül, vagyis igazi sztárépítész tenné le a névjegyét a fővárosban. Az épület szintén kapott hideget, meleget.

18441139_9a7a938fcf1ff2016e112d7eb74f7cd6_wm.jpg

forrás: index

De ahhoz, hogy érdemben végiggondolhassuk, érdemes-e a magasházakat erőltetni Budapesten, és ha igen, hol, az alapokig kell visszanyúlni. Miért épülnek egyáltalán magasházak?

Az eredeti okok már a Bibliában is megtalálhatóak. Bábel tornya az emberi nagyság bemutatására készült, az ég felé törekvés szimbólumaként. Az egyház az isteni hatalmat szimbolizálva tette meg ugyanezt a középkorban, bár tornyokat nem csak ilyen okból emeltek. San Gimignanóban például a város tehetősebb polgárai is építettek ilyeneket a házaikhoz, a városka látképét egészen különleges módon elváltoztatva.

A tornyokkal egyidős a “toronyiránt menni” kifejezés. Egy 1970-es cikkben, az azóta már elhunyt építész Granasztói Pál gondolatait olvashatjuk - már akkor is a magasházakról folyt a vita. Ő azt állítja, hasznosak lehetnek a magasházak, ha például az eligazodást szolgálják, vagy egyéb módon van valami értelmük.

A magasház igen alkalmas arra, hogy csoportosan a város tagolását, központok alakítását elősegítse. Ilyenekre pedig mind a belső, túlzsúfolt városrészek mentesítésére, mind a külső újak képének, életének önállóbbá, városiasabbá tétele érdekében szükség van. Budapesten pl. az Örs vezér tér környékén, vagy a Váci út — Róbert Károly körút találkozásánál.

Ugye, hogy már akkor is.

Egy magasház előnye lehet egészen hétköznapi is. Magas, tehát funkciója van, például egy víztornyot helyezhetünk el benne. Így tettek az újpalotai magasház esetében, ami egy lakótelep közepén kapott helyet, a maga 71 méteres magasságával. Itt lehet olvasni róla egy remek posztot.

Épülhetnek ingatlanbefektetői őrület hatására, mint ahogy Manhattanben történt, egyben az egyre növekvő iroda- és lakásigényt is kielégíthetik, mint számos sűrűn lakott városközpontban. De talán mind közül legplasztikusuabban Bene Tamás egy gondolata szemlélteti, miért kell a magasház:

azért kell magasház, mert jön a megrendelő és olyat kér. Le tudom cserélni az autót és lesz munkája a stúdiónak.

Ugye, milyen messzire kerültünk Bábel tornyától?

Vegyük ezt az utolsó, kíméletlenül őszinte okot. A befektetők magasházakat akarnak Budapestre. Nem könnyen ugyan, de lassan csak átnyomták az igényüket az engedélyező hivatalokon, és jöhetnek a várhatóan nem túl nagy igénnyel készülő, 100 méter feletti épületek.

Holott én azt állítom, hogy sokkal nagyobb bátorsággal lehetett volna beállni ebbe a folyamatba, és akkor a város is profitálhatott volna belőle.

Például vannak olyan tervek, amik kifejezetten magas épület esetén működnek. A milánói Bosco Verticale egy vertikális erdőt szimbolizálna, ahol meghökkentő magasságokban, a fejünk felett láthatnánk a növényeket. A Metrodom újpesti lakóháza hasonló elgondolás mentén születik meg, habár véleményem szerint túl alacsony, így nem éri el azt a hatást, amire lehetősége van.

bosco_verticale_milan_italy_1.jpg

ujpest_metrodom_panorama_lakoegyuttes_oldal_38_2.jpg

Írtam a fa felhőkarolókról is már, amik nagyon teoretikus fázisban vannak ugyan (és vélhetően abban is maradnak), de Makovecz Imre otthonában az ilyen meghökkentő ötleteket kellene próbálgatni. Mindenesetre ha nem is ennyire merész alapokra helyezve, de kellene egy határozott terv, ami egy igényességgel és városképi elképzeléssel párosul, mert meggyőződésem, hogy noha minden magasház eleinte visszatetszést kelt majd - ahogy tette a történelemben szinte mindig -, vannak olyan időtlen szempontok, ami alapján az utókor értékesnek ítéli meg majd a döntést, vagy károsnak.

A mostani nyögvenyelős beadomaderekam hozzáállás biztosan nem a jó metódus ennek elérésére.