Milyen csempét válasszunk a lakásunkba?

Andris és Ildi 2019 október 28.

Nagyon jó helyzetben vagyunk ma az elérhető csempék tekintetében. Már nem csak színben, de formában, és a lapok méreteiben is szinte ijesztően nagy a választék - az már csak hab a tortán, hogy nagyon hasonló csempét kaphatunk más-más gyártóktól egészen eltérő árakon.

A méretskála egyik végén a mozaikcsempe áll a maga durván 2x2cm-es méretével, bár ez már annyira kicsi, hogy nem is egyenként rakják föl, hanem előre összeillesztett nagyobb lapokban. A másik véglet az óriási, sokszor 240cm x 60cm-es lapok, amelyekből egyet is alig bír az ember megemelni. Itt már a szállítást sem olyan egyszerű megoldani, és a lapok vágását is hozzáértő szakember kell hogy végezze (gondoljunk bele, egy rossz mozdulat, és egy fél fürdőszobányi csempe veszett kárba). 

A formák szintén jócskán túlléptek a négyzet és téglalap régi standardján: van hatszögtől a 3 dimenzióban kidomborodóig gyakorlatilag minden, amit még egymás mellé lehet rakni ismétlődően. És mikor megvesszük álmaink lakását, amit Pinterest-sugallatra szeretnénk világszínvonalon felújítani, vagy a már meglévő otthonunkból szeretnénk kihozni a legjobbat egy felújítással, akkor a képzeletnek nem szab határt semmi.

A kivitelezésnek viszont sokszor igen. Legalábbis a szép kivitelezésnek. Az extrém formák és méretek ugyanis nem mindig tudnak jól belesimulni az adott térbe.

Nézzünk néhány példát, amire érdemes tervezgetéskor odafigyelni.

Alapszabály, hogy minél kisebb egy csempe/járólap, annál könnyebb vele "eltussolni" a falak vagy az aljzat hibáit. Tegyük fel, hogy egy régebbi építésű lakás átalakítása előtt állunk. Mint manapság oly sokszor, szeretnénk helyiségeket is egybenyitni, megszüntetni a küszöböket és egy közös burkolattal egyöntetűvé tenni a teret. Mivel szép nagy lesz a burkolandó felület, viszonylag nagy járólapok lerakása mellett döntünk, mondjuk 60 x 60cm. Amit viszont nem feltétlenül látunk szabad szemmel, az az aljzat egyenessége vagy egyenetlensége. Könnyen megeshet, hogy az összenyitott terek aljzata jelentősen eltér szintben, ezért azokat valahogy össze kell hozni. Lehet aljzatkiegyenlítőt önteni a felületre, de ennek is vannak korlátai, sőt akadályai is. Például ha egy ajtó, radiátorszelep, vagy bármilyen más adottság miatt nem tudunk már emelni egy adott helyiség magasságán, akkor más megoldásban kell gondolkodnunk. Az aljzat vésése is szóba jöhet, de ez az út sem mindig járható.

Ilyenkor a mentő megoldás az lehet, hogy a burkolással úgy követjük le az felületet, hogy minél kevésbé látszódjon és érződjön a hiba.

A kisebb járólapok sokszori csekély mértékű elferdítésével jobban le lehet követni az aljzat egyenetlenségét mint nagy lapokkal. Gondoljunk például egy két méter széles helyiségre, aminek az aljzata domború egy kicsit. 20x20-as lapokból 10 darab fér el, azaz 9 helyen törik a burkolat, ha mindenhol csak egy leheletnyit "görbítünk", az még nem lesz érezhető, és amennyiben matt vagy rusztikus felületű a lap, akkor vizuálisan sem fog kilógni a lóláb. Ha viszont 60 x 60-as lapokkal akarjuk ugyanezt kihozni, azt kevesebb mint négy egész lappal, azaz három törésponton tudjuk csak megtenni, amely sokkal nagyobb szögű törést kell hogy jelentsen, ami amellett, hogy nem szép, még "fogas" is lesz, tehát beleakad a mamuszunk a kiálló élbe.

burkolat_torese_ossz1.png

Konklúzió: amíg nem vagyunk benne biztosak, hogy az aljzatot ki lehet hozni simára, ne rendeljük meg a nagy méretű burkolólapokat.

Igen, ez kellemetlen, mivel a csempékre sokszor egy-másfél hónapot is kell várnunk, ezért igyekezzünk mielőbb tisztázni a kivitelezővel ezt a kérdést. Ugyanez a ferde falakra is érvényes, azokat sem mindig lehet tökéletesen egyenesre kihozni, legfeljebb gipszkarton előtétfal ráhelyezésével.

Szintén figyelnünk kell arra, hogy az adott csempeméret és -forma minden burkolni kívánt helyiségben jól mutasson, az éleket jól le lehessen zárni. Például, egy étkezőben jól mutathat egy nagy lap, de a fürdőben már nagyon furcsa alakokat kell vágni belőle; lehet, hogy egy egész lap és körülötte sok vékonyra vagdicsált csík fér majd csak el a padlón, ami nem túl vonzó a szemnek. Különálló, apró wc helyiség esetében szinte mindig ez a helyzet, de ott inkább hajlandóak vagyunk engedni a tökéletes esztétikából, mint egy fürdőszobában.

Ha a járólaphoz/csempéhez hasonló színű fugázót használunk, akkor az csökkenti a töredezettségérzetet, és jobban "elviszi" az apróbb hibákat (ferde fal miatt ferdén vágott csempe stb.)

A látszó élekre nagyon kell figyelni. Lehetőleg ne kerüljön vágott rész burkolás látható szélére, azaz oda, ahol a csempe megszűnik, és rögtön mellette már festett fal van, és ez nincs jóval a szemmagasság fölött. Ha mégis elkerülhetetlen, javasolt azonos mázú lezáró díszcsíkkal zárni a burkolat széleit, vagy annak híján akár fából készült szegéllyel, hogy ne a vágás legyen szem előtt. Olykor a festő is el szokta dolgozni glettel az ilyen részeket, de a díszléc sok esetben elegánsabb, viszont ezt végig kell futtatnunk az összes burkolatszélen, hogy egységesen és jól mutasson. Különösen a következő esetekben fordul elő a fent említett jelenség:

1) Hatszögletű és egyéb nem hagyományos alakú csempék és fal találkozásakor.

Tipp: csempéket szabadon hagyjuk kilógni a sorból, azaz nem vágjuk egyenesre a széleket.

hexa_2_diszcsikkal.jpg

 

2) Téglakötésben (a függőleges fugák nem egy vonalban vannak) felhelyezett csempék esetén.

Tipp: vagy legyen egységes magasságú a burkolás a helyiségben, vagy lezáró díszlécet használjunk

csempe_zaras.png

3) Nagyobb formátumú lapok esetén, ha nem egész lappal ér véget a burkolat.

Tipp: a lapok vágott széle kerüljön sarokba, ahol vagy a másik csempe takar rá (negatív sarkok), vagy az élvédő (pozitív sarkok).

A domború, 3D csempékkel is vigyázni kell. Ha egy domború csempét elvágunk a közepén, egy elég kövér metszetet kapunk. Ha ez a rész egy negatív sarokban (beugró sarok) egy másik ugyanígy elvágott csempével ér össze, a domborulatok csúcsai "összekoccannak", azaz a csempét nem tudjuk egész végig betolni a sarokba, így nagyon nagy fugázandó rés marad a sarokban. Ha pozitív saroknál (kicsúcsosodó sarok) kerülnek egymás mellé a domború csempék vágott részei, akkor sarokélzáróból kell jóval nagyobb, hogy eltakarja a metszett részt.

Amennyiben üvegfalat (zuhanyzó vagy kádparaván) is tervezünk a burkolatra szerelni, a domború csempék hullámhegyei és völgyei miatt az üveg és csempe közti vízzárás válik nehézkessé, sokszor lehetetlenné.

Összességében tehát elmondható, hogy a hagyományos formátumú csempékkel sokkal szabadabban lehet dolgozni, kiugró, beugró, üvegfal, szaniter, bútor, fugázás, vízzárás nem ütközik akadályba. Minden más alakzat választása előtt alaposan végig kell gondolni, hogy melyik falra/padlóra milyen burkolat lesz praktikus és szép. 

Ha különleges, de előreláthatólag kivitelezési nehézségeket okozó csempéket szeretnénk a fürdőnkbe vagy konyhánkba, megoldás lehet, hogy csak az egyik, jól látható, lehetőleg sík falra tesszük fel, a többire pedig semlegesebb, egyszerűbben kezelhető burkolatot választunk. Így még nagyobb hangsúlyt kap az extravagáns csempénk, valószínűleg költségkímélőbb, és a kedvezőtlen mellékhatásokat is elkerülhetjük.

És még egy jó tanács, ha esélytelen a sima felület, jusson eszünkbe, hogy nem csak a tükörsima burkolat lehet menő! Gondoljunk csak a kézzel készített csempékre, amelyeknek éppen a tökéletlenségükben, kiszámíthatatlanságukban rejlik a bája. Vagy akár egy bontásból megmentett régi-régi csempe, cementlap vagy terazzo sem lesz makulátlan, de ki bánja, ha egyszer szép! Egy vályogból épült parasztház felújításakor például nem biztos, hogy a 120 x 60cm márványhatású csempe lesz a legkézenfekvőbb választás, nyugodtan elmozdulhatunk a rusztikusabb irányba, minden szempontból előnyünkre válik majd. 

untitled.jpgHa te is szeretnél átverések nélkül, megbízható, tehetséges stáb - akár Ildi és Andris - segítségével menő lakást magadnak Budapesten, keress minket, kattints ide. Eladó lakásod értékesítésében is tudunk segíteni, csak prémium eladó lakásainkat itt találjátok.