Így küzd egymással a galéria és a lakás az alapterületért #atervezőfejében

szucsadam 2018 augusztus 16.

Mindig csodáltam tervezőnk, Eszter tehetségét, ahogy képes nagy és művészi igényű figyelmet fordítani a munkáira. Az a munkájában a csodálatos, hogy teljesen mindegy, hogy egy méregdrága antik kiegészítővel dolgozik épp, vagy egy apróhirdetések átbogarászásával olcsón megszerzett semmiségen, a részletek, az összhang mindig ugyanolyan fontos. És nem csak a lakberendezésről van itt szó: a térkezelés, a tér átlátása is különleges módon valósul meg Eszterben.

Eszter az Andrássy úton tervezett meg egy viszonylag kicsi lakást, ahol a nagy belmagasság miatt akkora galéia kialakítására volt lehetőség, hogy egyszerre két hálószoba is felfért. A lakásról egyszer már írt Csaba, de azóta új képek is készültek, és úgy esett, hogy én is jártam a lakásban. És megerősítem, amit Misi már vagy háromszor elmondott nekem a kivitelezés során:

ez egy baromi különleges lakás lett.

Egyrészt csodálatos térkezelést valósított meg Eszter, a nappali fölötti galéria balkonja annyira hangulatos, hogy emiatt inkább érezzük magunkat egy olasz faluban, mint egy Andrássy úti lakásban. Eszter ennek kapcsán mondta el, hogy a galériák méretét egy hosszas belső vita előzi meg, amit magával folytat. Először a nappali érdekében mond védőbeszédet magában, mire van szükség odalent, mi az egyik tér kívánsága a saját méreteire vonatkozóan. Miket követel, miket kér udvariasan, és mikre vágyik, remény nélkül. A tervező megérti, igazat ad neki, támogatja az érdekeit. Aztán fent a galéria érdekeit kezdi sorolni: az ágy mérete, két éjjeliszekrény, és még ez, még az… Eszter őt is megvédi, támogatja. Utána kezdődik a vita elölről, végül tíz kör után kialakulnak a végleges méretek, kompromisszumok.

A nagy belmagasságot egy markáns csillárral törték meg, a falra pedig egy villanásszerű arany is került. Aranyfüstlemezre készített egyedi festményt egy a feladatra nagyon jól ráérző festő.

Az étkező felett lógó antik vasdísz az Andrássy útról van, külön kérés volt, hogy a lakás belseje utaljon a környezete történelmére. Néhány régiség így még került ide-oda, de a személyes kedvencem - és Eszter egyik specialitása - a Lichthof, amit szintén a lakás részévé tettek, egy hangulatos lámpa-művirág kettőssel, régies burkolatokkal és egy “lehajtható” olvasósarokkal.

a.png

Eszter perfekcionizmusáról még egy történet: a padlóra beszerzett domború díszburkolat mintája annyira megtetszett a tulajdonosnak, hogy Eszter úgy döntött, a falakon is megjeleníti. Ezért fogott egy papírt és egy ceruzát, átsatírozta rá a formákat, majd otthon beszkennelte, vektoros grafikát alakított belőle, majd stencilezéses technikával felvitte a falra.

Eszter kevés ügyfelet vállal már el, megtanulta saját magán, hogy ő már csak ilyen. Ha eszébe jut egy ötlet, akkor nekiáll, és végignyomja, akkor is, ha az eredeti vállalásban erre egyáltalán nem is gondolt. Hogy a végén csak a galéria és a lakás küzdjön egymással az alapterületért, és ne az ügyfelek Eszter idejéért.

untitled.jpgHa te is szeretnél átverések nélkül, megbízható, tehetséges stáb segítségével menő lakást magadnak Budapesten, kattints ide. Ha lakást vennél, itt találod a garantáltan menő lakásokat. Ha neked is van menő lakásod, írj nekünk egy levelet erre a mailcímre.

Csodálatos vegyes falazat bukkant elő egy kávézóban az Arany János utcánál

szucsadam 2018 augusztus 09.

A Vöröskereszt nemrég a székházában nyitott egy saját üzemeltetésű kávézót. Az egész koncepció nagyon izgalmas, itt írtam róla bővebben, azonban az Én Menő Lakásomon inkább egy építészeti jelenségre hívnám fel a figyelmet. Mégpedig a hátsó teremre.

dsc01481.JPG

Az egész helyiség egyetlen nagy tér, amit sikerült nagyon jól berendezni. Erről egyrészt a Hello Wood csapatának karakteres, de egyszerű bútorai, a középen összetolt asztalok térhatása gondoskodik. Ha leülünk, nagyon távol van a szemben ülő tőlünk, ezáltal különös térérzet jön létre, hiszen legtöbbször az asztal csak a számára feltétlenül szükséges helyet foglalja el.

Mi a különbség két nyerstégla burkolat között?

szucsadam 2018 július 26.

Aki már járt a Gyorskocsi utcában (és a folytatásaiban, a Királyfürdő utcában vagy a Kandó Kálmán utcában), feltűnhetett neki a viszonylag egységes építészeti elgondolás:

a nyerstégla burkolat.

Legyen szó az olyan régi épületekről, mint a börtön - ahonnan annak idején megszökött a Viszkis -, vagy az egykori Ipari Anyaghivatal, később Könnyűipari Minisztérium épülete, esetleg az olyan újakról, mint egy alig tíz éves szálloda, az elgondolás hasonló. Mégis, hatalmas különbségek vannak az egyes homlokzatok látványában. Ahogy ott sétáltam, elkezdtem ilyen szemmel körbenézni, és elámultam.

Elég felkapott építőanyag a nyers színű tégla. Már három-négy évvel ezelőtt is elkezdték felzabálni a magánszemélyek a bontott kisméretű téglákat, eleinte 30, később 50, majd akár 80 forintért árulták darabját. Az előnye - elvileg - az alacsony ár volt, és az, hogy a szabálytalan külső, a különböző, sárgától vörösig tartó színek heterogén felületet adnak, amit szépnek látunk.

Mások mást gondolnak szépnek. Akik homogén színben gondolkoznak, azok is megtalálják a számításukat: épp a Gyorskocsi utcában is több példát találunk egyszínű klinker burkolótéglára, ami nem teljes értékű tégla, mert vékonyabb, és inkább kész falak leburkolására szolgál. Egy teljes méretű klinkertéglával (a kifejezés inkább van összefüggésben az égetés hőfokával, ezáltal a vízzel szembeni ellenállóképességgel) akár teherhordó falat is építhetünk, de akik ilyet választanak, általában egy második falat építenek az első mellé, ezt több ponton rögzítik a főfalhoz, és a kettő közé építik be a szigetelést.

A helyzet mégis az, hogy az dizájnerek, és általában mindannyian szebbnek látjuk a kis szabálytalanságokat felmutató felületeket. Egy túl szabályos, túl színes téglafal művinek látszik, ezért veszünk régi, bontott téglákat. Egy piros klinker burkolótéglát hiába nő be a borostyán vagy a vadszőlő, sosem képesek méltósággal tartani a növényt, az ilyen felületek az idővel inkább megpimpósodnak, semmint beérnek, nemesednek.

dsc01132.JPG

Egy jó példa egymás mellett: a Regnum Residence szálloda és a mellette lévő EC irodaház.

dsc01121.JPG

Nyilván nem csak a téglaburkolaton látszik, hogy más igénnyel épültek, hanem az egész homlokzaton, az épület egészén. Lássuk a szállodát jobban:

A Hotel Regnum Residence épületén, én elsőre azt gondoltam, egy bontott tégla határolófalat láthatunk, látszott a fal súlya (amit ügyes trükkökkel már a vékony burkolatoknál is megpróbálnak előidézni, de azért még kilóg a lóláb), az irodaházon pedig egy homogén, számomra kevésbé értékes és időtálló megoldást.

Nem hagyott nyugodni a dolog, megmondom miért: én is bontott kisméretű tégla határolófalat építtettem a házunkon, de az közel sem lett ilyen szép. És persze tudom, tégla és tégla között is rengeteg különbség van, de tudni akartam, mit látok pontosan. Megkerestem a szállodát, akik a kérésemre elárulták a tervező Perényi Tamás nevét. Rövid keresés után megtaláltam a tervező email-címét is, hiszen a BME-n egyetemi docens. Itt írt az épületről egyébként.

Megtudtam, hogy az épület tervei 2005-2006-ban készültek, a nyitás a recesszió miatt elhúzódott. A téglákat a Parlag Kereskedelmi Kft.-től rendelték, és egyáltalán nem használtak. Holland kézzel formázott téglákról van szó (amit a régi kézzel vetett téglákat idézi), tehát kissé szabálytalan élekkel rendelkeznek, és vagy 50 féle árnyalatot képesek felmutatni.

Megkerestem a téglákat akkor leszállító céget is, akik elmondták, ezt a fajtát (NU 1114 020) már nem forgalmazzák, bezárt a holland Nuthi gyár, mert elfogyott a klinker minőségű agyag. De van helyette hasonló, más gyártótól. Az építész elmondása szerint ugyan vszonylag tényleg drága egy ilyen fal felépítése - 22-25 ezer forint négyzetméterenként, ennek az árnak a harmada volt a tégla, a többi a szükséges felépítmények és építés -, de a végeredmény végül lehet hogy csak 10 százalékos eltérés lesz más, szintén jó minőségű megoldáshoz képest. Ami szintén több millió forint lehet, de én azt mondom, a végeredményt látva megéri.

Komolyan vehető, szemet gyönyörködtető homlokzatot lehet ilyenekkel létrehozni, szépítsük a várost azzal, hogy annyira azért már nem spórolunk.

untitled.jpgHa te is szeretnél átverések nélkül, megbízható, tehetséges stáb segítségével menő lakást magadnak Budapesten, kattints ide. Ha lakást vennél, itt találod a garantáltan menő lakásokat. Ha neked is van menő lakásod, írj nekünk egy levelet erre a mailcímre.

A lakás, ahol 35 üvegfaltervet készítettem egyetlen mosogatóhoz

Eszter M. 2018 július 20.
A lakás tervezése eddig a pontig egy igazi örömmenet volt számomra.

A fiatal tulajdonos (ő is Eszter) elképesztő bizalma, rugalmas és kreatív hozzáállása egyre mélyebben személyes szintek megtervezését tette lehetővé. Ráadásul Eszter egészen pontosan tudta definiálni, mit szeretne, mi az ami számára az otthont jelenti, milyen hangulatot keres, mire van szüksége,

részletekbe menően figyelemmel követte a tervezés fázisait, teljes felelősséggel, de konstruktívan képviselte magát.

A feladatom az volt, hogy a full fehér és nyugodt konyhában, a mosogató mögötti falat egy olyan üvegfallal szigeteljem, amin a grafika valamilyen szempontból kapcsolódik hozzá, az életéhez.

Az első tervek nem jöttek be Eszternek.

sz_e_u_vegfala_3.jpg

sz_e_u_vegfala_2.jpg

sz_e_u_vegfala_1.jpg

A  4., 5., 6 sem.

Látványterv vs. valóság: vajon azt kapjuk, amit papíron láttunk?

András B. 2018 július 04.

A megrendelők sok esetben látványtervek alapján ismerkednek meg leendő lakásuk kinézetével. Vannak persze olyan lakberendezők és belsőépítészek is akik ezzel a szakasszal nem foglalkoznak, hanem inkább moodboard-okat (példákat-, anyagokat és hangulatokat ábrázoló képek összessége) mutatnak meg. Ezzel sincsen semmi gond, hiszen az adott tervezőnek ez a kommunikációs készsége, amit valószínűleg a tökélyre fejlesztett, és minden lényegi információt meg tud mutatni, amire szükség van. E mellé valószínűleg olyan vizuális képzelőerővel rendelkező Megrendelő is kell, akinek elég, ha ezzel a legegyszerűbb prezentációs móddal szembesül a lakásának a tervezése kapcsán.

Én azt gondolom, hogy a látványtervezés egy eszköz a kezünkben, pont úgy, mint régen egy toll vagy ceruza, amivel a papírra vetették a térbeli ábrázolásmódban közölt belső tereket, még a tervezőszoftverek használata előtt.

A látványtervek több célt is szolgálnak:

  • látni lehet a térbeli elrendezéseket és arányait egy lakás átalakításánál
  • minden beépített és mobília bútort látni lehet helyzetében, formájában és anyagában egyaránt
  • minden burkolat, falfestés, bútorszín és felület látható
  • ábrázolhatóak a természetes és mesterséges fények, lámpák az adott terekben
  • de amitől a legkülönlegesebb egy látványterv az az, hogy hangulatot tud ábrázolni amivel eladhatóvá válik a terv és a legtöbb esetben beleszeret a Megrendelő.
De mi van akkor ha nem tetszik?

Mivel technikailag a látványtervek manapság már egy 3 dimenziós, számítógéppel alkotott térben épülnek fel, így viszonylag egyszerűen cserélhetők ebben a térben a bútorok, burkolatok, az anyaghasználata a falaknak, tárgyaknak vagy épp a fényforrásoknak! Sok esetben ugyanis nem jellemző, hogy az első látványtervek máris teljes mértékű elfogadottságot és megelégedést ad a megrendelőnek, ezért a látványtervezés szakasza több verzión keresztül lesz egyre pontosabb, egyre tökéletesebb, mire a kiviteli tervek elkészítéséhez érkeznénk.

Minden bizonnyal a látványtervezés a leglátványosabb fázis egy lakás tervezésénél hiszen a szinte semmiből egy kézzel fogható, de mindenesetre szemmel látható eredmény születik amit leggyakrabban az előtte-utána képeken szoktunk látni.

elotte_utana01.jpg

Az első képen az előtér és közlekedő tere látható. Ha rápillantunk a két képre először még a hasonlóság látható, de aztán felűttnek az apróbb, kivitelezéskor felmerült problémák kezelése és a megoldásai, például a mennyezeti lámpákat egységesítettük, a jobb oldali szekrényfrontokat tovább gondoltuk és a fehér helyett színesebbre cseréltük, bekerült egy szőnyeg és nagyobb, jobb kalaptartó is. A falszín, bútorszínek, padlóburkolat, a szemben lévő szekrény és az ajtók teljesen egyeznek a látványtervvel.

elotte_utana02.jpg

A konyhában szintén változott a világítás, több spot lámpa és egy függeszték is bekerült a pult fölé, de kikerült a konyhasziget alsó megvilágítása. Jól láthatóan bekerült egy fali bortároló ami a kivitelezés során nyerte el a Megrendelő tetszését. A beépített bútorok jellege és kialakítása, a falszínek és a burkolatok itt is megegyeznek.

elotte_utana03.jpg

A nappali az a kép ami legutoljára készült el, itt ugyanis egy teljesen új térelválasztó bútor koncepció kialakítása vált fontossá az elkészítési idő és a költségkeret megtartása miatt. Olyan apróbb részletek módosultak a kivitelezéskor, mint a fehér helyett fekete spot a nappaliban, más szőnyeg és kép valamint a díszpárnákat sokkal balatoniasabbra cseréltük amivel még jobban feldobtuk a lakás balatonparti hangulatát!

A látványterveket eddig általában állóképekként prezentálunk, viszont a tervezési technológiák fejlődésének köszönhetően mára már 360 fokban virtuálisan is bejárhatjuk a leendő lakásunkat egy okostelefon vagy tablet használatával még az előtt, hogy az első falbontás megkezdődne. Ezt a technológiát a következő részben fogom bemutatni.

untitled.jpgHa te is szeretnél átverések nélkül, megbízható, tehetséges stáb - akár András -  segítségével menő lakást magadnak Budapesten, kattints ide. Ha neked is van menő lakásod, írj nekünk egy levelet erre a mailcímre.

Lesz-e Budapest a felhőkarcolók városa?

szucsadam 2018 június 29.

Budapesten nagyon régóta folyik a vita arról, hogy kellenek-e magasházak, neadjisten felhőkarcolók a városba, vagy teljes mértékben kizárjuk ennek a lehetőségét. Legutóbb 2009-ben kavart nagy port a vita, amikor Finta József építész bemutatta az akkor már kilenc éves álmát, a Rendőrpalota melletti “tűtorony” terveit. Ez az épület a maga 100 méteres magasságával döntésre késztette a hivatali vezetőket: vajon megnöveljék az 55 méteres határt? Jöhetnek a magasházak, vagy nem?

A terv végül terv maradt, de néhány napja jött a hír, hogy nagyjából ugyanoda kapott jogerős építési engedélyt a főváros legmagasabb irodaháza. Igaz, a Twist-Budapest City Tower csak 90 méter magas, bár a közvélemény nem is annyira a magasságokkal foglalkozik. Hanem azzal, hogy az adott épület tetszetős-e, vagy sem.

timthumb-1.jpg

forrás: GTC

Az biztos, hogy az épület nem az építészet csúcsa, ahogy Finta József korábban megjósolta, hogy ha lesznek is magasházak a fővárosban, azok “nem lesznek igazán újszerű, kivételes építmények”. Ezt a véleményünket némiképp árnyalhatja egy másik szögből megálmodott, nagyon különleges fényviszonyokkal megspékelt látványterv, amiben nem látszik az épület környezete (ami szintén nem tesz jót az épület önálló bírálatának, de ez a világ összes épületére igaz: a környezetükben kell értelmezni őket).

timthumb.jpg

forrás: GTC

Az egyértelműen látszik, hogy az Árpád híd pesti hídfője lehet a Manhattan-projekt fő állomása, és a kritikusok szerint ezzel nagyban rombolják majd a pesti oldal történelmi látképét. Ugyanis épp a Budai Várból a Parlament felé tekintve, az Országház hátterében emelkednének ki a környező épületekből, jellegtelen, nagyvállalati látványukkal.

Közben, meglepő módon mégsem itt, hanem a Lágymányosi-öbölnél épülhet a főváros legmagasabb épülete, a 120 méteres MOL-féle magasház (a korábbi csúcstartók a Bazilika és a Parlament, a maguk 96 méterével). Az épület különlegessége, hogy a Foster and Partners tervei alapján készül, vagyis igazi sztárépítész tenné le a névjegyét a fővárosban. Az épület szintén kapott hideget, meleget.

18441139_9a7a938fcf1ff2016e112d7eb74f7cd6_wm.jpg

forrás: index

De ahhoz, hogy érdemben végiggondolhassuk, érdemes-e a magasházakat erőltetni Budapesten, és ha igen, hol, az alapokig kell visszanyúlni. Miért épülnek egyáltalán magasházak?

Az eredeti okok már a Bibliában is megtalálhatóak. Bábel tornya az emberi nagyság bemutatására készült, az ég felé törekvés szimbólumaként. Az egyház az isteni hatalmat szimbolizálva tette meg ugyanezt a középkorban, bár tornyokat nem csak ilyen okból emeltek. San Gimignanóban például a város tehetősebb polgárai is építettek ilyeneket a házaikhoz, a városka látképét egészen különleges módon elváltoztatva.

A tornyokkal egyidős a “toronyiránt menni” kifejezés. Egy 1970-es cikkben, az azóta már elhunyt építész Granasztói Pál gondolatait olvashatjuk - már akkor is a magasházakról folyt a vita. Ő azt állítja, hasznosak lehetnek a magasházak, ha például az eligazodást szolgálják, vagy egyéb módon van valami értelmük.

A magasház igen alkalmas arra, hogy csoportosan a város tagolását, központok alakítását elősegítse. Ilyenekre pedig mind a belső, túlzsúfolt városrészek mentesítésére, mind a külső újak képének, életének önállóbbá, városiasabbá tétele érdekében szükség van. Budapesten pl. az Örs vezér tér környékén, vagy a Váci út — Róbert Károly körút találkozásánál.

Ugye, hogy már akkor is.

Egy magasház előnye lehet egészen hétköznapi is. Magas, tehát funkciója van, például egy víztornyot helyezhetünk el benne. Így tettek az újpalotai magasház esetében, ami egy lakótelep közepén kapott helyet, a maga 71 méteres magasságával. Itt lehet olvasni róla egy remek posztot.

Épülhetnek ingatlanbefektetői őrület hatására, mint ahogy Manhattanben történt, egyben az egyre növekvő iroda- és lakásigényt is kielégíthetik, mint számos sűrűn lakott városközpontban. De talán mind közül legplasztikusuabban Bene Tamás egy gondolata szemlélteti, miért kell a magasház:

azért kell magasház, mert jön a megrendelő és olyat kér. Le tudom cserélni az autót és lesz munkája a stúdiónak.

Ugye, milyen messzire kerültünk Bábel tornyától?

Vegyük ezt az utolsó, kíméletlenül őszinte okot. A befektetők magasházakat akarnak Budapestre. Nem könnyen ugyan, de lassan csak átnyomták az igényüket az engedélyező hivatalokon, és jöhetnek a várhatóan nem túl nagy igénnyel készülő, 100 méter feletti épületek.

Holott én azt állítom, hogy sokkal nagyobb bátorsággal lehetett volna beállni ebbe a folyamatba, és akkor a város is profitálhatott volna belőle.

Például vannak olyan tervek, amik kifejezetten magas épület esetén működnek. A milánói Bosco Verticale egy vertikális erdőt szimbolizálna, ahol meghökkentő magasságokban, a fejünk felett láthatnánk a növényeket. A Metrodom újpesti lakóháza hasonló elgondolás mentén születik meg, habár véleményem szerint túl alacsony, így nem éri el azt a hatást, amire lehetősége van.

bosco_verticale_milan_italy_1.jpg

ujpest_metrodom_panorama_lakoegyuttes_oldal_38_2.jpg

Írtam a fa felhőkarolókról is már, amik nagyon teoretikus fázisban vannak ugyan (és vélhetően abban is maradnak), de Makovecz Imre otthonában az ilyen meghökkentő ötleteket kellene próbálgatni. Mindenesetre ha nem is ennyire merész alapokra helyezve, de kellene egy határozott terv, ami egy igényességgel és városképi elképzeléssel párosul, mert meggyőződésem, hogy noha minden magasház eleinte visszatetszést kelt majd - ahogy tette a történelemben szinte mindig -, vannak olyan időtlen szempontok, ami alapján az utókor értékesnek ítéli meg majd a döntést, vagy károsnak.

A mostani nyögvenyelős beadomaderekam hozzáállás biztosan nem a jó metódus ennek elérésére.

Hogyan előzd meg, hogy átlyukaszd a falat a szomszéd felé?

Domsa Mihály 2018 június 26.

Az ember azt hinné, ilyen csak a balfácánokkal történik, de sajnos elég gyakori jelenség, hogy a felújítás során átlyukad a szomszéd felőli fal.

Tényleg.

A változatos és meg-megújuló szakember ismérve, hogy ilyen és ehhez hasonló mutatványokat a lehető legkülönfélébb módokon hajtja végre.

Persze vannak ennél gyakoribb okok is. Ha ezek során kicsit jobban odafigyelünk, talán elkerülhető a baj.

Galéria építésekor annak szerkezetét gyakran be kell vésni a falba. Tipikus tervezési hiba, hogy olyan fal a kiszemelt áldozat, ami egy komolyabb Munkácsy képet sem bír el, nehogy egy több száz kilós galériát. Ha szerencsénk van, már a kivitelezéskor átlyukadunk a szomszédhoz, így elkerülhető a nagyobb baj. Rosszabb esetben az egész fal kidőlhet. Szóval mielőtt galériát tervezünk, mérjük meg a szomszédos fal vastagságát.

Ehhez egy kis segítség: a nagyméretű tömör téglák (6,5 x 14 x 29 cm) a romantikától általánossá váltak, de a 20. század második évtizedétől már a kisméretű tömör téglák (6,5 x 12 x 25 cm) is megérkeztek. A ház kora tehát adhat támpontot, és vakolat nélkül a méreteket is láthatjuk: egy kisméretű téglafal vastagsága jellemzően 12 cm + vakolat, ami általában 14-15 centiméteres falat jelent (ha keresztbe rakják a téglát, az már teherhordó fal). Nagyméretűnél normál módon rakva a 14 centiből általában 17-18 centis falat kapunk vakolattal együtt. Ennél a téglánál már előfordult, hogy élére rakták, ekkor hozzávetőleg 8-9 centiméter vastag lesz vakolattal együtt a fal, ami már az izgalmas kategória.

Süllyesztett zuhanycsaptelep. Ezzel is kiváló kémlelőnyílást tudunk készíteni a szomszédhoz. Ennek a cuccnak a mélysége jellemzően 12-16 centi szokott lenni, szóval nem is kell annyira vékony fal, hogy végül mégse legyen elég vastag.

Konzolos (lebegő) mosdószekrény. Ahhoz, hogy a mosdó és a szekrény saját súlyán felül az időnként részegen rákönyöklő delikvenst is elbírja a mosdó, bizony erős és nagy csavarokat kell a falba tiplizni. Az ilyen lyukak fúrásakor ugyancsak gyakori a szomszéd falának penetrációs deflorációja.

peeking-penny.jpg

Fel-felvetődik néha egy a falba süllyeszthető vécétartály ötlete is. Ezt nem is részletezném. Legyen elég annyi, hogy egy erre alkalmas lyuk sikeres kivitelezése esetén nemhogy átkukucskálhatunk, de nekifutásból tigrisbukfencezhetünk a dermedt tekintetű szomszéd kanapéjára.

Talán a leggyakrabban a villanyszerelő élénkíti fel falszomszédunkkal a kapcsolatunkat. Még csak egy komplett biztosítéktábla bevésése sem kell ehhez. Elég egy-egy mélyebbre sikerült véset a vezetékek részére vagy egy nagyobb kötődoboz elhelyezése.

Mindent összevetve elmondható, hogy tényleg könnyen megvan a baj, és valóban gyakori mutatványról van szó. Szóval a felújítás előtt érdemes alaposan körüljárni a szomszédokat, és felkészíteni őket az ilyen és ehhez hasonló malőrökre. Nyilván nem fognak neki örülni, de jobb lesz nekik előre tudni, mint egyszercsak meglepődni. Ilyen esetekben a javítás is a mi feladatunk. A szakember sem feltétlen tehet róla.

Szóval ahogy az asztalosok mondják: Kétszer mérj, egyszer vágj! Jelen esetben fúrj.

untitled.jpgHa te is szeretnél átverések nélkül, megbízható, tehetséges stáb segítségével menő lakást magadnak Budapesten, kattints ide. Ha neked is van menő lakásod, írj nekünk egy levelet erre a mailcímre.

Menő budapesti lakások - 13 méteres látótávolság a XIX. századi bérpalotában

szucsadam 2018 június 20.

A Palotanegyedben járunk, egy több mint száz éves épületben, ahol a földszinten kezdetben báró Podmaniczky László lovai kaptak helyet. Ez a lakás az elsőn van, nem kell izgulni.

A Bródy Sándor utca olyan a Palotanegyedben, mint a Városház utca az V.-ben. Szűk, csendes, és mégis körbeveszi a nyüzsgés, gyalog el lehet érni bármit. Ennek megfelelően a lakások is élhetőek, mégis sok a fiatal a környéken tobzódó egyetemek miatt. Utcapartikat viszont nem itt tartanak.

Enikő kábé három éve újít fel eladási céllal budapesti lakásokat, már jártunk korábban általa tervezett és kivitelezett épületben. Általános megfigyelésem lett, hogy jó érzékkel választ ki környéket és alapanyagot, hogy azokból tágas, átlátható és átjárható, mégis izgalmas elosztású lakásokat rendezzen be. És általában viszik a bútorokat is a vevők, szóval elég jól eltalálja azt, ami egy ilyen helyre kell. Lássuk:

Ennek a lakásnak már a megvásárlása is kalandos volt, hiszen Enikő elmondta: egy megyei alispán és felesége volt a tulajdonos, az adásvételt az unoka bonyolította le. Én nem tudtam - egészen idáig -, hogy az alispáni rang mikor szűnt meg, de abban biztos voltam, hogy a középkorban jött létre. És tényleg: 1113-ban már említik a tisztséget, ami végül 1950-ben kiadott helyi tanácsokról szóló törvénnyel szűnt meg. Így aztán ha egy alispántól vehetsz ma lakást Budapesten, az azt mutatja, hogy tényleg köztünk él a történelem, ennél már csak a bordélyházvezető tisztség időtlenebb. Hisz olyan még ma is van.

Az épület homlokzatát egyébként idén újították fel. A belső udvar pedig mesebeli:

dsc00466.JPG

Enikő nagyon szép minőségben készítteti el a terveket, és nem is olcsón intézi a kivitelezést: három év alatt háromszorosára nőttek a szakmunkások munkadíjai, miközben jó szakembert kifogni háromszor olyan nehéz, nagyon kemény hely lett az építőipar. Ehhez képest nagyon patent odabent minden, szép a szilózás, simák a falak - valahol gipszkartonnal kellett kiegyenesíteni a régi, görbe vonalakat -, szép a tapétázás, a bútorok.

De amiért igazán lehet rajongani, az a térérzet.

0012.JPG

Egyrészt van egy kellemes belmagasság, másrészt vízszintesen is óriási távolságokra lehet ellátni. Például rögtön a bejárattól el lehet látni a nappali ablakáig, ami 12-13 méter. A közös részek nagyvonalúan bánnak tehát a térrel, a hálószobák pedig csak akkorák, amekkora szükséges.

Amikor elkezded felvésni a csempét, és kincset találsz alatta

szucsadam 2018 június 14.

Számtalanszor belefutunk budapesti lakásokban, hogy a falbontásnál, vésésnél érdekes csontvázat esnek ki a résekből. A festékrétegek alatt újabb rétegek, vakolatok, hatalmas, egymásra rakódott entitásként, parketta alatt másik parketta, az alatt meg semmi.

Tegnap egy új budapesti étteremben jártam, ahol a bejárat rögtön meghökkentett: a cégér különleges módon illeszkedett az épített környezetbe, miközben erős kontrasztot is mutatott. A lábtörlő előtti étteremnév-felirat láthatóan új volt, mégis egybemosódott az előtte látható 149 éves padlómozaikkkal (nem vagyok ennyire profi mozaik korbecslésből, inkább a szám segített).

Viszont annyira készséges volt a személyzet, hogy az érdeklődő tekintetemet beráncigálták a helyiségbe, és megmutattak mindent. Itt derült ki a mozaik története: egy szocializmusban lerakott, olcsó járólapot véstek fel épp a munkások, amikor feltűnt alatta a mozaik. Már épp álltak volna neki a második réteg felvésésének is, amikor azért biztonság kedvéért rákérdeztek a főnöknél (ebből látszik, hogy minőségi brigád volt itt).

Aki azonnal rávágta, hogy az istenért, dehogy.

Ez okozott némi problémát: az előcsarnok szintje így jó néhány centivel lejjebb került, hiszen nem tudták így leönteni a betont, így néha meg-megbotlunk a különös szintemelkedésekben. De ez nem nagy ár azért, hogy egy ilyen értéket megmentettünk.

dsc00455.JPG

Egyébként az egész hely iszonyú menő, a nyers, vakolatlan falra festett kép és a mosdó előterében található lámpa-kézmosó együttes olyan dizájnelemek, amiket nem nagyon láthattunk máshol.

untitled.jpgHa te is szeretnél átverések nélkül, megbízható, tehetséges stáb segítségével menő lakást magadnak Budapesten, kattints ide. Ha neked is van menő lakásod, írj nekünk egy levelet erre a mailcímre.

Jó helyre kerültek a bútorok, amiket az Én Menő Lakásom versenyzői válogattak össze

szucsadam 2018 június 05.
És még azt mondják, egy állásinterjú nem kellemes!

Az Én Menő Lakásom tagbővítése például szuperül sikerült: majdnem 30 pályaművel (itt és itt) élhette ki mindenki a kreativitását, a döntőről készült Csaba-féle videónkat majdnem 100 ezren láttátok, a különdíjasunk megkezdte a munkát, hogy végül az általa tervezett lakás megvalósuljon a Metrodom Parkban, mi pedig túlvagyunk első csapatmegbeszélésünkön, ahol már András is részt vett. Nagyon szimpatikus, már most sokat ad hozzá a társasághoz tapasztalatával, csokornyakkendős tartásával.

Sőt. A szoba bebútorozásához felhasznált három garnitúrányi, több mint kétmillió forint értékű bútormennyiséget végül három magyarországi szervezet kapta meg, a Bokréta Lakásotthoni, Gyermekotthoni Központ és Általános Iskola, az Autista Gyermekekért Egyesület, valamint a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVI. kerületi Tagintézménye.

Néhány fotót is kaptunk egy-két összeszerelt bútorról, ezeket itt láthatjátok.