Akik jelenleg lakásvásárlás előtt állnak, vagy már túlvannak rajta, biztosan belefutottak ebbe a dilemmába: "melyik típusú lakás az ideális beruházás a számomra, az újépítésű, vagy a már meglévő, de felújítandó?" Pro és kontra mindegyiknek van jó és kevésbé jó oldala is.
Jelenleg a belsőépítészeti tervezési munkáim 80 százalékát újépítésű lakások tervezése teszi ki, további 10 százaléka már létező, de felújítandó lakások, és a maradék egytized az egyéb kategória.
Összeszedtem a leggyakrabban előforduló lakástervezési jellemzőket mindkét oldalról, hogy megkönnyítsem a dolgotokat, amikor belevágtok saját magatoknak.
Újépítésű
Amikor az érdeklődő lát egy nagyon szép látványtervet egy épp aktuális, értékesítésre szánt marketing anyagban álmai lakásáról álmai társasházában, akkor még nagy valószínűséggel az az épület még csak a terveken szerepel. A valóságban nem tudunk benne sétálni, körbenézni és eldönteni, hogy jól érzem-e magam az adott térben.
Ezért törekszenek a tervezőirodák valamilyen hangulatot átadni, és minél részletgazdagabb látványtervekkel előrukkolni (van olyan építtető, akik komplett 3D-s sétát is tud mutatni a leendő épületeiben, és fejlesztik az Augmented Reality appjukat is, amivel a helyszínen járható be virtuálisan az épület). A lakásvásárlás utáni fázisban a beruházó bepillantást ad a tervekbe, és legjobb esetben változtatást enged eszközölni a falak helyzetében, a kapcsolók és konnektorok számában, a szaniterek- és burkolatok kiválasztásánál. Eldönthetjük milyen belső ajtót és kilincset szeretnénk, vagy épp konyhabútort. Ezek azért is nagyon kényelmes részletek, mert amikor majd a kulcsot átadják, akkor egy kész lakásba költözhetünk be.
Aztán persze ilyenkor jön a kérdés, hogy a piperecuccokat hova rakjam? Fürdőszobabútor, ágy, kanapé iránya, gardrób, cipősszekrény, tükör? Érdemes előre gondolkodni, hiszen attól még, hogy kényelmes, nem feltétlenül könnyebb a dolgunk. Fűtés szempontjából sok esetben még mindig az alap radiátoros rendszerrel szerelik a lakásokat házközponti fűtési rendszerrel, egyedi mérővel, ami nem feltétlenül rossz, de semmiképpen sem esztétikus megoldás.
Van azonban úgy, hogy a beruházó úgy dönt, hogy egy magasabb kategóriát céloz meg a fűtési rendszerrel kapcsolatban, és bevállalja a fal- és/vagy mennyezet fűtés-hűtést. Ebben az esetben tudni kell, hogy vagy a falra nem fúrhatunk semmit vagy a mennyezetre, vagy sehova. Igen, egy képet, egy polcot, egy faliórát sem helyezhetünk el arra a falszakaszra, ami mögött a fűtési rendszer fut, hiszen ha véletlenül a fúrógéppel épp a fűtéscsövet találnánk el akkor a fűtési rendszer használhatatlanná válna. A padlófűtés azért hasznos, mert valljuk be őszintén, a padlóba nem nagyon szoktunk csavart rögzíteni.
Mennyezeti fűtés-hűtésnél álmennyezet utólagos építése sem megoldható, így a dizájnos RGB ledszalag sem építhető be sehova. Bár előfordul sok esetben, hogy hónapokat, vagy éveket is kell várni arra, míg a lakás birtokba vehető, de legalább vásárlás után nem szenvedünk a kosszal, sittel, a bontási zaj miatt idegeskedő szomszédokkal sem.
Néhány példaként közzéteszek néhány látványtervet azokból a budapesti lakásokból, amiket újépítésű társasházakban terveztem az utóbbi időkben.
Felújítandó
Nagyon szépek azok a hatalmas belmagasságú belvárosi lakások amikben érezhető Budapest történelmi és építészeti múltja. Mindig különleges érzés ilyen lakásokhoz nyúlni tervezőként, meglátni a lehetőségeket és valami maradandót alkotni. Éreztetni a múltat, és a jövőnek tervezni - ez sokkal nagyobb kihívás.
Fontos első lépésként egy jól funkcionáló alaprajzot kell elkészíteni, ami lehet, hogy csak a sokadik verzió után válik véglegessé. Ez után kivitelezőt kell találni, aki lehet, hogy fél - egy év múlva tudja elkezdeni a munkát (az Én Menő Lakásom csapatán belül természetesen a tervezési és kivitelezési munka is megrendelhető). Tájékoztatni kell a társasházban lakókat, hogy a kivitelezés ideje alatt hangoskodás és kosz is lehetséges. Bontás előtt meg kell vizsgálni melyik tartófal és melyik válaszfal.
Minden apróságra ügyelni kell. A víz-, gáz-, és villanyóra bejelentést, ellenőrzését, esetleg áramigény növelést. Ha már öt háztartási nagygép van, érdemes átgondolni az áramigény bővítést, mert amikor még tervezték a házat nem volt akkora mennyiségű elektronikai berendezésre igény, mint manapság.
Számolni kell a vízvezetékek és az elektromos vezetékek felújításával, a fűtési rendszer átgondolásával és a külső nyílászárók cseréjével is, hiszen a legtöbb esetben a homlokzati falak nem hőszigeteltek.
Ezek után tervezendő a világítási rendszer és a kapcsolási körök is. Szabad kezünk van a fürdőszobai burkolatok és szaniterek kiválasztásánál. A konyha is pont olyan lehet, amilyet az álmainkban mindig is szerettünk volna - már ha van annyi helyünk. Kitalálhatjuk, hogy bútorozzuk be a lakást és igen, bármilyen képet, tükröt, bútort rögzíthetünk a falhoz, hiszen abban biztos nem fut semmilyen modern fűtési-hűtési rendszer sem.
Belsőépítész tervezőt érdemes a lakásvásárlás után közvetlenül felkeresni, mert rendelkezésünkre állnak olyan megoldások amikkel a megbízó igényeihez teljes körűen áttervezhetjük az otthont. A szakemberhiány miatt ugyanígy fontos a kivitelező kiválasztása is, bár nekik még ilyenkor nem tudunk terveket mutatni, így az árra sem tudnak mondani becslést, sőt a szakember-igényről és a munka tervezett időtartamáról sem tudnak biztosat mondani. Az Én Menő Lakásomnál van átfedés, a tervező és az építésszervező már a tervek véglegesítése előtt tud kommunikálni, így a bontási munkák például megkezdődhetnek már a tervezési átadás előtt.
Ha te is szeretnél átverések nélkül, megbízható, tehetséges stáb segítségével menő lakást magadnak Budapesten, kattints ide. Ha neked is van menő lakásod, írj nekünk egy levelet erre a mailcímre.
