Egy bejárati ajtónál sok szempontot kell figyelembe venni. Fontos a kinézete, hiszen ez fogad minket és vendégeinket először. Fontos az is, hogy jó hő- és hangszigetelő tulajdonságai legyenek, és persze legalább ennyire fontos, hogy meg is védje az otthonunkat a betörésektől. A posztot az Inoutic szponzorálta.
A budapesti lakásokat járva gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a bejárati ajtóra a kelleténél kevesebb figyelmet fordítanak a tulajdonosok. Vagy a kinézetük, anyagválasztásuk nem illeszkedik a lakás nívójához, vagy ömlik be a hideg télen rajta keresztül, vagy nem nyújt megfelelő biztonságot.
Egy ajtó kiválasztásának szempontjait veszük most sorra, de egy alapvető szabályt mindig tartsunk szem előtt. Ez a “Jót! Gyorsan! Olcsót!” szabály. Ebből a háromból kettőt lehet választani és a harmadikat el kell felejteni. Persze lehet erőlködni, de az egészen biztosan azzal fog járni, hogy az eredetileg preferált “kettő” rovására tudjuk csak beszuszakolni a harmadikat.
1. Egyedi gyártás, vagy konfekció darab?
Ez viszonylag hamar kiderül, mert amikor ránézünk a bejárati ajtónkra és az - legalább megközelítőleg - 100 centi széles és 210 centi magas, akkor akár olyan helyről is vehetünk ajtót, ahol nem kell várni a méretek felvételére és a gyártásra, mert a portéka ott áll a boltban hosszú tömött sorokban. Persze ez leginkább a barkácsáruházakra, vagy a nagyobb kereskedőkre igaz. A kisebb üzletek már csak a raktározási nehézségek miatt sem tárolnak százával ajtókat a 6 négyzetméteres belvárosi bemutatótermükben.
Ha azonban ettől eltérő méretű nyílást kell ajtóval betömni, akkor már kicsit szűkül a kör. Van még ugyan néhány szokványos méret bejárati ajtók esetén, de ez már határozottan ritkaságnak tekinthető. Ilyenkor jöhet képbe az egyedi gyártás, ami persze a fent említett hármas szempontunkat könnyedén irányba is állíthatja: a konfekcióajtókhoz képest jelentős áremelkedést tapasztalunk, és ha belegondolunk, ennek teljesen érthető okai vannak.
- Ki kell küldeni egy embert hozzánk, akinek kapásból költsége van és ez bizony sokszor lényegesen több, mint amennyit elkér a cég a felmérésért
- A felvett méretek és az egyéni igények alapján kell egy teljesen egyedi ajtót készíteni. Ebben az esetben a keletkezett hulladék is több, mint a sztenderd gyártás esetén, ahol már az alapanyagok is a lehető legjobb kihasználás jegyében készülnek. Hogy egy hasonlattal éljünk az építőiparból: az újfajta téglák mérete sem véletlenül lett ekkora. A szokásos belmagasság figyelembevételével került meghatározásra. Ha mi magasabb nappalit szeretnénk könnyen lehet, hogy vágni kell a téglát és máris több a munkadíj és az anyagköltség is.
2. Kül-, vagy beltéri ajtó kell?
Talán nem tűnik fontosnak, pedig nagyon is az! Egy közvetlenül a külső környezettel határos szerkezet esetén egészen komolyan kell foglalkozni a hő-, hang- és vízszigeteléssel. A nap káros sugarainak felületet romboló hatásai is szemponttá válnak, míg egy 200 lakásos társasház sokszor ablaktalan folyosójáról nyíló lakás esetében nem nagyon kell kalkulálni az UV romboló hatásával, a csapó esővel, vagy éppen a bel- és kültér közti esetenként 40-45 fokos hőmérséklet-különbséggel.
3. Miből készüljön, műanyag, fa, acél?
No, az objektív okok mellett itt aztán már bejönnek az igazán szubjektív szempontok is. Van, aki köszöni szépen, de nem kér a fa szerkezetekkel kapcsolatos viszonylag gyakori karbantartási munkákból, vagy éppen a sérülékenységéből. Van, akinek épp az acélszerkezetektől borsódzik a háta, mondván az túl indusztriális, vagy közületi. Ezek mellett az objektív infók nagyjából az alábbiak:
Acél: Rendkívül ellenálló, erős szerkezet, biztonsági szempontból felette áll a másik két anyagnak, vetemedésre minimálisan hajlamos, könnyen felületkezelhető. Hátránya, hogy könnyen korrodál, jó hővezető, nehéz megmunkálni és hogy egy otthon hangulatába csak bajosan illeszthető, hiszen egy kissé rideg, ipari anyag.
Fa: Legfőbb előnye, hogy változatos formák kialakítása lehetséges, klasszikus anyag a lakberendezésben és a fa illatával nehezen kel versenyre bármilyen más jelentkező ebben a szegmensben. Jó hőszigetelőképessége különösebb kunsztok nélkül is kielégítő tud lenni. Azonban rendkívül törődésigényes anyag. Ezt nem hagyhatjuk évekig magára, vagy az esőtől védtelen helyen “elhervadni”. Fontos a rendszeres és a többi anyaghoz képest igen gyakori, gondos ápolás és a felület újraképzése.
Műanyag: Számos előnyös tulajdonságot hordoz, amelyet az acél és a fa esetén felsoroltam, hiszen, a modern anyagfelhasználásnak és gyártástechnológiának köszönhetően egy ellenálló, erős alapanyagról van szó. Ráadásul könnyen színezhetjük, vagy akár tapintható, rajzos felületet is kialakíthatunk, amelynek köszönhetően éppúgy dísze lehet egy szép háznak, mint ahogyan azt egy fa ajtótól megszokhattuk. Ezen kívül szuper hőszigetelő értékeket érhetünk el vele. Szóval, bár nyilván sosem fogják az Opera ajtóit műanyagra cserélni, de egy mai modern családi házba tökéletesen beilleszthető, esztétikus darab készülhet, ha ilyet rendelünk.
4. Mennyire figyeljünk a biztonságra?
Ez utóbbihoz több szempontot is mérlegre tehetünk. Egyrészt a betörések közel 70 százaléka nem a bejárati ajtón keresztül, hanem az erkély- vagy teraszajtókon, esetleg a pincén át történik.
Csakhogy egy városban elég sokan élnek a földszint felett, a homlokzatra néző ablakokkal, számukra az egyetlen kényes védelmi pontja a lakásnak az ajtó. És a zár, az ajtón.
Ezt a kettőt nem szabad külön kezelni. Hiába veszünk ugyanis egy nehéz acél biztonsági ajtót, ha rajta a zárat könnyedén kinyitják, és ugyanez fordítva is igaz. Hiába a drága zár, ha az alap biztonságot nem képes nyújtani az ajtó kialakítása. Ha üveg is érintett a védelem szempontjából - akár az ablak, akár az ajtón látható üveg esetében -, ezekre tudunk törésgátló fóliát tenni, ami elég meggyőzően képes ellenállni egy komoly tömegű kalapács sokszori behatásának is.
Az MSZ EN 1627 szabvány pontosan meghatározza a biztonsági ajtók iránt támasztott követelményeket. Jelenleg az RC (Resistance Class) besorolást használják hazánkban, de a régi WK (Wiederstandsklasse) ellenállási osztályokat is hallani még a köznyelvben. Pl. az RC 1 N esetén az ajtónak ellen kell ellenállnia, ha a betörő testi erővel próbál bejutni (pl. megpróbálja benyomni vagy berúgni az ajtót). Az RC 2 N esetében akkor is ellen kell állnia az ajtónak a betörővel szemben, ha már egyszerűbb eszközt is használ (pl. csavarhúzó).
5. Esztétikum
Ezzel kapcsolatban nehéz bármit mondani, általánosan elmondható elvárás, hogy az ajtó nézzen ki jól. És illeszkedjen a környezetébe.
És mivel utólag sok minden nem kivitelezhető - a fóliázás macerásabb, a zár esetében a csere kidobott pénz, és egy nyolcvan kilós ajtó megtartásához megfelelő szerkezet is szükséges -, érdemes még a tervezés fázisában átgondolni ezeket, és ennek megfelelő terveket készíteni.
A szakértői posztot támogatta az Inoutic.
Az Inoutic bejárati ajtajai német mérnökök gyöngyszemei, strapabírók, szépek. Egyszerre a ház díszei, miközben jó szigetelési tulajdonságokkal bírnak, biztonságosak. Az ajtók tervezésénél olyan részletekre is odafigyeltek, mint az alacsony küszöb az akadálymentes áthaladásért, amit azonban minimális hőveszteség mellett tudtak kialakítani.
Az Inoutic minden ajtó- és ablakrendszeri megfelel az RC 1 N, RC 2 N és az RC 2 ellenállási osztály kritériumainak, amelyek elegendők a betörések 85%-ának elhárításához. Ezek közül a vásárló saját igényeihez mérten választhat. A posztban látható képeken Inoutic ajtók szerepelnek.
