Mi az, amiből ha túl sok van, ha túl kevés, egyiknek sem örülünk? NEM, nem a pénz!
(Igen, a beltéri relatív páratartalomról van szó. Ha volt már gondod vele, olvasd végig és mindentudó leszel.)
Amióta az emberiség elkezdte elzárni az otthonát a külvilágtól (egész jól haladunk ezzel, gondoljunk csak a gépi szellőzéssel ellátott, légtömör passzívházakra), azóta törekszik a zárt tér ideális légállapotának megteremtésére: a megfelelő hőmérsékletű friss levegő „előállítására”, amit szellőztetéssel, fűtéssel, hűtéssel érünk el. Ebből a felsorolásból a páratartalom sem maradhat ki, ugyanis az előbbiekkel szoros kapcsolatban van, azokkal együtt változik – pechünkre. Nyáron nem is probléma ez, csak fűtési időszakban, mert akkor különbözik jelentősen a kültéri és a beltéri levegő hőmérséklete.
Az ideális páratartalom 40-60% között van, és ha nem tudod az mennyi, ideje beszerezni egy páratartalom-mérőt.
Mi az a relatív páratartalom?
Amikor a cikkben páratartalomról írok, azalatt relatív páratartalmat értek, tehát a levegőben lévő páramennyiség és az adott hőmérsékletű levegő által felvehető összes pára mennyiségének a hányadosa. Magasabb hőmérsékletű levegő több párát tud felvenni, alacsonyabb pedig kevesebbet, tehát ugyanannyi pára magasabb hőmérsékleten alacsonyabb, míg alacsonyabb hőmérsékleten magasabb relatív páratartalmat fog eredményezni.
Vegyünk egy példát: nem tudsz aludni, ezért kisétálsz a nappalidba hajnalban, ahol a termosztát 19 fokos hőmérsékletet tartott éjszakára. Fázol, ezért felkapcsolod a kívánt hőfokot, elkezd melegedni a szobád. Azt látod, hogy a relatív páratartalom elkezd csökkenni, pedig nyivánvalóan nem tűnt el a levegőből hirtelen a nedvesség. Mi történt? A levegő egyre melegebb lett, ami miatt egyre nagyobb lett a párabefogadó-képessége, így annak ellenére, hogy ugyanannyi nedvességet tartalmazott, mint hideg állapotában, a relatív érték csökkent.
Miért baj ha túl magas a páratartalom?
- A legszembetűnőbb, hogy a levegőből nedvesség csapódik le a lakás különböző pontjain, és megindul a penészesedés. Jellemzően a hűvösebb felületeken: sarkokban, hőhidaknál, vagy a szellőzetlen részeken, pl. bútorok mögött fordulhat elő. A gombáknak álló levegő, sötétség és magas páratartalom kell, már virulnak is.
- Növeli a poratkák elszaporodásának veszélyét.
- Dohosnak, elhasználtnak érződik a levegő és torzul a hőmérséklet-érzékelésed.
Miért baj ha túl alacsony a páratartalom?
- Száraz lesz a helyiség levegője, ami kiszárítja a nyálkahártyákat és növeli az ezzel kapcsolatos, például légúti megbetegedések kockázatát: köhögés, torokfájás, szemszárazság, orrvérzés.
- Kiszárad a bőröd és a szád, reggelre nagyon szomjas leszel.
Oszlassunk tévhitet!
A szellőztetésről sokan gondolják, hogy nedvesíti a szoba levegőjét, növeli a páratartalmat, hiszen érezzük, milyen friss, mennyivel kellemesebb, mint a benti állott, párás levegő. DE: a beérkező nagyon hideg levegőt, még ha magas relatív páratartalommal bír is, rögtön felmelegítjük, tehát megnövekszik a párabefogadó képessége, míg a benne lévő páramennyiség állandó marad: tehát nagyon lecsökken a relatív páratartalom, szárazabb lesz a levegő. Ha nem hiszed, nézd meg a páratartalom-mérővel.
Mitől lesz egy lakásban magas a páratartalom?
- Leginkább az újabb típusú (értsd. maximum 10-15 éves) nyílászárók miatt lehet, ugyanis kellően légtömören zárnak, kevés a kint-bent közötti légcsere (filtráció).
- A hatás fokozódik, ha nincsen semmilyen gépi szellőzés, és kevés a manuális szellőztetés is.
- Páratartalmat növelnek: zuhanyzás-fürdés, száradó ruhák, főzés, növények, fizikai tevékenységet végző ember (izzadás), de még a nyugalmi állapotban lévő ember, tehát TE is, miközben lélegzel.
Mitől lesz egy lakásban alacsony a páratartalom?
Ez pedig a régi típusú ajtók-ablakoknak köszönhető, ugyanis ezeknél túl magas a légcsere, túl sok kinti levegő érkezik, ami a fentebb leírtaknak megfelelően szárítja a szoba levegőjét.
Hogyan csökkentsük a páratartalmat?
A szellőzés erejével:
- Gyakori manuális szellőztetéssel
- A nyílászárókba vagy falba épített résszellőzővel, amelyek leghatékonyabban egy a fürdőben/wc-ben elhelyezett radiális, állandó üzemű elszívó ventillátorral együtt képesek a szükséges minimális légcseréről gondoskodni. (A rendszert méretezni szükséges, érdemes az ezzel foglalkozó cégekhez fordulni tanácsért)
- Mesterséges hővisszanyerős szellőztető berendezéssel – ez már komoly beruházás, komplex épületfelújításkor jöhet szóba, viszont itt jelentős fűtési energiát takarítunk meg az előző két opcióhoz képest
Lecsapatjuk a helyiség páráját:
- Tablettás/granulátumos párátlanító „doboz” (jelezze kommentben, akinek ez megoldotta a túlzott páratartalmat)
- Páramentesítő géppel: állandó áramot fogyaszt és üríteni kell a tartályát, lehet bérelni is
- Split klímával: ennek legalább el van vezetve a lecsapódó nedvessége
Hogyan növeljük a páratartalmat?
Aktív védekezés:
- Teregetés az adott helyiségben (csak időszakos megoldás)
- Radiátorra helyezett nedves textilek, párologtatók (gyakori beavatkozást igényel)
- Gépi párologtatók: ultrahangos, hidegpárásító, melegpárásító, légmosó berendezés – a tuti megoldás, de a legdrágább is
- növények elhelyezése a lakásban, amit a locsolás mellett szintén párásítják a levegőt. Ráadásul korábban már írtunk arról, mennyire természetes és jó lakberendezési tárgy lehet a növény
Passzív védekezés:
- Ablakok huzatának csökkentése, pl. gumiprofil bemaratás segítségével
- Új ablakok beépítése (ekkor meg fog növekedni a páratartalom, érdemes tervezni ez ellen)
- Ha nektek a fentieken túl van más praktikáitok a megfelelő páratartalom előállításához, ne hallgassátok el.
Ha te is szeretnél átverések nélkül, megbízható, tehetséges stáb segítségével menő lakást magadnak Budapesten, kattints ide És ha meg szeretnéd tanulni, hogyan alakíthatod át a saját lakásod, jelentkezz a workshopjainkra, Ha neked is van menő lakásod, és szerepelnél a sorozatban, vagy eladnád, írj nekünk egy levelet erre a mailcímre, ha eladó menő lakást keresel, katt ide. Plusz csatlakozz hozzánk Facebookon.
