Most kezdjem azzal, hogy iszonyatos munkaerőhiány van az építőiparban? Nem kezdem, tudjátok.

Azt is tudjátok, mihez vezet ez: túlkereslettel, ebből fakadóan az árak emelkedésével, egy éves várakozási listával. Az áremelkedés dacára a kereslet maradt magas szinten, ennek megfelelően sürgős munka esetén csillagászati árak jelentek meg.

Mit jelent ez? Azt, hogy az alapmunkák, vagyis a sima, egyszerű, sallangmentes szakipari munka, ami még csak nem is egy túl nagy tehetség végzi, drága lett a korábbi években megszokottakhoz képest.

Sokan kerestek meg minket azzal, hogy nem szeretnétek megrendelni tőlünk egyelőre semmit, csak bizonytalanok vagytok a piaci helyzetet illetően. Belevágnátok egy felújításba, de nem tudjátok, mire számítsatok, kábé mennyibe fog kerülni, mire kell figyelni, számítani annál az adott lakásnál. Ilyenkor is segítünk nektek, Misit fel lehet kérni egyszerű mezei tanácsadásra is, kimegy, megnézi, beszélgettek. Mi egyébként is úgy dolgozunk, a teljes felújíáts esetén is, hogy egy percig se legyen kérdés, kinek a kapujára játszunk - ez a helyzet azért előfordul a generálokkal -, de még ennél is tisztább helyzet a tanácsadás: mindent elmondunk, ami belefér egy-két órába, és lehet, hogy többet nem is találkozunk.

Mégis, amikor Misi ebben a helyzetben megpróbálja meggyőzni a felújítókat, hogy ne spóroljanak a felújításon, mert semmi értelme, heves ellenállásba ütközik. Pedig nem véletlenül mondja: sosem volt még ilyen közel egymáshoz egy “háááát” és egy nagyon pöpecül felújított lakás.

Mert míg korábban 130-150.000 forint volt egy pöpec lakásfelújítás négyzetméterára, most már 180-200.000 forint ugyanez. Csak míg korábban az ár 30 százalékát meg lehetett úszni egy alapos spóroláson, most legfeljebb 15-öt vagy még kevesebbet. Igazából nem is tudjuk pontosan, mennyibe kerülhet egy minimál felújítás, mert az általunk végzett munkák között nincs ilyen, legfeljebb ismerősök tapasztalataira és elméleti számokra tudunk támaszkodni.

Annyiba kerül ma egy agyonspórolt felújítás, mint korábban a pöpec. És ha összeszámoljuk, egy 50 négyzetméteres lakáson kábé egymillió forintot tudunk megspórolni, olyan dolgokkal, amik nem feltétlenül éri meg.

Lehet spórolni jól. Lehet kiválasztani egy olcsó, egyszerű csempét - mondjuk Zalakerámiát -, amivel minőségben semmi gond nincs, viszont keressünk hozzá egy jó burkolót, aki szépen lerakja, jó kiosztással.

Tartsuk meg a régi fa beltéri ajtókat, mert ugyan lehet, hogy azok nem záródnak úgy, mint a friss, 70 ezer forintos CPL fóliás ajtók, de nem is faforgácsból vannak összepréselve, amiket 20 év múlva már, ha megszívják magukat, dobhatunk ki. Azokat kicsit lecsiszoljuk, és mehetnek tovább.

Ezzel szemben gyakori hiba, hogy inkább hagyják meg a régi parkettát, és lecsiszolják. Lesz, aki 5500 forintos négyzetméteráron megteszi ezt nekünk, de hogy alatta a vakpadló rossz állapotban van-e, és néhány év újra neki kell állni az egésznek, azt nem tudhatja.

Vagy sokan kicserélik a laminált parkettát, de nem nyolc millimétereset vesznek, csak öt millimétereset. Spórolnak négyzetméterenként ezer forintot, minden más ugyanannyi: a parkettás ugyanannyit dolgozik, de ha rááll sarokkal egy száztíz kilós pali, behajlik alatta a cucc. Az illesztés szétnyílik, a nedvesség bejut a lapok közé, és a saját szemünkkel láthatjuk, hogyan esik szét az egész.

Az olcsóbbnak tűnő megoldások valójában a drágábbak sok esetben. Min szoktak még spórolni? Nem verik le a vakolatot rendesen, kifizetve a nagyobb bontási és sittköltségeket. Nem cserélik ki a víz- és csatornacsöveket, mondván az előző tulaj elvileg azt megcsináltatta. Persze, lehet pár százezret spórolni rajta, de nagyon fog fájni, ha nemsokára az alattunk lakó kopogtat, hogy vizesedik a plafon. Olcsó csemperagasztóval teszik fel a csempét a gipszkartonra, ami miatt aztán szépen le is esik róla, és lehet elölről kezdeni. A drágább csemperagasztóval, persze.

Inkább gyűjtsetek még egy kis pénzt, és legyen igazán jó a felújítás. Nem kell sokat, a teljes felújításhoz képest egy kis plusszal már tényleg elégedettek lesztek évek múlva is. Ezt javasoljuk azoknak, akik minket keresnek meg a felújítással, és azoknak is, akik csak tanácsadást kérnek. Nekünk mindegy, mert sem a tervező, sem Misi nem keres többet vagy kevesebbet a döntés következtében, így is, úgy is ugyanannyi órát dolgoznak a projekten. Viszont a végeredmény egész más lesz.

Ha te is szeretnél tanácsadást, vagy átverések nélkül, megbízható, tehetséges stáb segítségével menő lakást magadnak Budapesten, keress minket, kattints ide. Ha neked is van menő lakásod, írj nekünk egy levelet erre a mailcímre.

Egy felújítás előtt a lépcsőről, legyen szó akár galériába vezető, akár kétszintes lakás belső lépcsőjéről, nagyjából annyit tudunk, hogy drága. Olcsóbb, mint ha liftet építenénk, de azért költséges, ráadásul ellopja a teret egyéb, hasznos dolgok elől. A szükséges rossz annak érdekében, hogy minden platformot elérjünk.

Ez azonban nincs feltétlenül így. Vagyis, oké, drága, de ha előrelátóak vagyunk, költséget spórolhat, hasznos alapterületté változhat, ráadásul tud elegáns lenni.

Ehhez el kell felejtenünk a monolit vasbeton és a faszerkezetű lépcsőket. Persze ezek is lehetnek szépek, de helyspórolás tekintetében fel sem vehetik a versenyt a két alternatív megoldással:

a fémszerkezetű lépcsővel, valamint a gipszbeton lépcsővel.

Az első megoldás eléggé elterjedt már most is. Lényege, hogy lakatos kész fémszerkezetet gyárt a lakásba, a megfelelő méretben, amit a helyszínen a helyére illesztenek, rögzítenek, majd erre a fémvázra helyezik el a burkolatot: a lépcsőfokokat és a fellépőket (a fokokat összekötő függőleges rész). A fémszerkezet “kitöltésének” számtalan módja létezik, lehet üveglépcsőt készíteni, lehet falapokkal burkolni a fokokat, majd gipszkartonnal burkolni a fellépőket, ezt pedig végül a falunk színére festeni.

Ilyen lépcsőre szép példa András megoldása, amit egy épp kivitelezés alatt álló, Dunyov utcai kétszintes penthouse lakásba tervezett.

A lépcső keskeny, plusz alátámasztást nem igénylő szerkezete miatt egyedi bútor megoldást tudtak megvalósítani, kihasználva a lépcső alatti terület minden köbcentiméterét. Így lehet, hogy a lépcső a lakás dísze, miközben tároló funkciói is vannak - emiatt külön helyet nem kell keresni a lakásban erre a célra. András így ír erről:

A lakásba megérkezve, a keskeny előtér folyosószerűsége miatt sajnos nem volt elegendő pakolási felület megérkezéskor, így a soron következő helyiségben, a nappaliban álló acélszerkezetű lépcső alá rejtettük el az előszobában hiányolt beépített szekrényt. Az a speciális helyzet állt elő, hogy nem csak az előtér, hanem a nappali és a konyha-étkező tere is kapcsolódott a lépcsőhöz, így egyértelmű volt, hogy valamilyen módon mindegyik helyiséghez megnyitjuk majd.

Mivel egyenlőre egy házaspár fogja birtokba venni a lakást, így nem kellett számolni még öt gyerek holmijával plusz a babakocsival sem, csak az időszakosan érkező vendégekkel. Az előszobában hagyhatóak a cipők, valamint a mindennap használatos kabátok is, így a lépcső alatt már az időszakos ruhadarabok, a kabátok, sálak, kesztyűk, csizmák és cipők rejthetők el a letisztult fehér frontú bútorban.

A megbízó nagyon szereti a rejtett világítással kiemelhető fakokkat, így a nappali tere felé egy kis fülkét alakítottunk ki a dekorációk számára. A nappali és az étkezős konyha közötti átjáróban is megnyitottuk a szekrényt, ahol polcos részt terveztünk a könyveknek és a gyakran használt tárgyak számára. A bútor érdekessége még, hogy a láttatni kívánt tárolókat a fehér front ellensúlyaként fa mintájú bútorlapokkal egészítettem ki meleg fényű fehér süllyesztett bútorvilágítással aminek csak hangulatfény funkciója van és nem utolsó sorban éjszakai fényként is remekül funkcionál.

A másik megoldás a már ritkábban alkalmazott gipszbeton. Lényege, hogy előre elkészített gipszformákat hoznak, amiket összeillesztenek úgy, hogy közötte távtartók hagynak helyet a betonnak. A spéci betont por formájában keverik ki kefír állagúra, majd beöntik a résekbe a fekete anyagot, és gazdagon vasalják annak érdekében, hogy a szerkezet törékenységét lecsökkentsék. A gipszlapok fennmaradnak, így a lépcső teljesen készre hozva kerül átadásra. Gipszkartonokkal a szerkezet alatti rész pedig gyönyörűen folytatható olyan összeállításban, ahogy szeretnénk.

Ilyen a kivitelezés közben:

Ilyen, miután kész:

Olcsóbb, mint az acélszerkezet, másfél nap alatt kész ilyen módszerrel egy lépcső, és a végeredmény nagyon szép.

Ilyen lépcsőket a csapatból Eszter használ előszeretettel, odavan az elegáns, vékony megjelenésért, a lépcső alatt elhelyezhető funkciókért. Annak ugyan nem örül, hogy a lépcső több ponton plusz alátámasztást igényel, de ezt igyekszik megtenni úgy, hogy a lépcsőfokokat a fal felé erősíti meg, hogy ne kelljen oszlopokkal megtörni az elegáns vonalat.

Íme a legújabb munkája, ahol ugyanilyen lépcső készül:

Ha te is szeretnél szép lépcsőket, és átverések nélkül, megbízható, tehetséges stáb segítségével menő lakást magadnak Budapesten, keress minket, kattints ide. Ha neked is van menő lakásod, írj nekünk egy levelet erre a mailcímre.

Idén rendeztük meg élményszámba menő állásinterjúnkat, amikor a kiválasztottuk az Én Menő Lakásom csapatának következő tagját. Volt azonban egy különdíjasunk is, rá esett a Metrodom választása, méghozzá az előzetesen leadott újépítésűlakás-tervei alapján. A nyertessel, Vandával utána készítettünk egy videót, és nem engedjük el a kezét azóta sem, így ti is láthatjátok, hogyan birkózik meg a feladattal a Metrodom Parkban.

Hogyan válik a tervből valóság? Lássuk a második részt!

Disclaimer: a Metrodom az Egy nap a városban hirdetője

Atilla (sic!), a csapatunk egyik alapító tagja egy ideje a saját projektjeivel foglalkozik, többek között ezzel a saját beruházással: megvásároltak egy 58 négyzetméteres lakást, amiből három szép kis ékszeres dobozt varázsoltak, rövid távú kiadás jeligére.

A rövid távú kiadást lehet ezerféleképp művelni, a helyzet az, hogy Atilla nagyon jól műveli. Tényleg olyanok ezek a kis lakóterek, mintha egy szépen feldíszített, mesebeli karácsonyi ajándékdoboz belsejébe lépnél be. Azért mesebeli, mert a valóságban az ajándékdoboz belseje általában nem ilyen, de azért értitek.

Fontos szempont volt, hogy a lakrészek rendelkezzenek saját fürdővel és vécével, legyen egy kis konyha, férjen el mosógép, legyen kanapé vagy valamilyen ülőalkalmatosság a nappali lazításhoz, és hogy ne látszódjon a gépészet, és a bútorok sem. Kevesebb, mint darabonként 20 négyzetméteren.

Ilyen volt az eredeti lakás:

Ilyen lett az új kiosztással:

Fent látható az "arany" lakrész fotói, itt pedig a másik oldali:

Illetve a középső:

A tervezésnél eleve kihívás volt az, hogy a szekrények fallal legyenek körbevéve. Ez azért kellett, hogy az itt lakókban a szekrény ne egy térfoglaló behemótként, hanem egy plusz meglepetés térként látszódjon, annak ellenére, hogy semmivel sincs így több hely az adott szobában. A bojlerek, gépészet felfért az álmennyezet fölé.

Így is láthatunk néhány szellemes megoldást, már a lakberendezési elemeken, a tapétákon és lámpákon túl is. Ilyen például az a galérialépcső, ami eleinte a konyhaszekrény oldalán fut fel, aztán kölcsönkér a konyhapulttól egy darabot - az is lépcsőfokká avanzsál -, majd egy konyhapult-tárolóra, végül a felső polcok megfelelő platformjaira vezet. Miközben a belépő és a fellépő magasságok nem változnak, ez egy szabályos lépcső.

Noha nem nagyon látszik elsőre, hogy visszafogták magukat a költésben, azért volt sok okos megoldás. Például az egyik ágy feletti baldachin a legegyszerűbb ikeás függönyből került kialakításra. A fürdőkben pedig, noha egy fal különleges csempével lett kirakva, a többi részen egyszerű fehér felületet képeztek ki.

A két régi nagyszobából kialakított lakásnál, miután felszedték a szalagparkettát, alatta egy több mint száz éves tölgyfa parkettát találtak. Ez annyira megtetszett nekik, hogy ezt csiszolták le, így megtartva még jó pár évre a strapabíró darabot.

Fotók: Csondor Ágnes

Ha te is szeretnél átverések nélkül, megbízható, tehetséges stáb segítségével menő lakást magadnak Budapesten, keress minket, kattints ide. Ha neked is van menő lakásod, írj nekünk egy levelet erre a mailcímre.

Egy bejárati ajtónál sok szempontot kell figyelembe venni. Fontos a kinézete, hiszen ez fogad minket és vendégeinket először. Fontos az is, hogy jó hő- és hangszigetelő tulajdonságai legyenek, és persze legalább ennyire fontos, hogy meg is védje az otthonunkat a betörésektől. A posztot az Inoutic szponzorálta.

A budapesti lakásokat járva gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a bejárati ajtóra a kelleténél kevesebb figyelmet fordítanak a tulajdonosok. Vagy a kinézetük, anyagválasztásuk nem illeszkedik a lakás nívójához, vagy ömlik be a hideg télen rajta keresztül, vagy nem nyújt megfelelő biztonságot.

Egy ajtó kiválasztásának szempontjait veszük most sorra, de egy alapvető szabályt mindig tartsunk szem előtt. Ez a “Jót! Gyorsan! Olcsót!” szabály. Ebből a háromból kettőt lehet választani és a harmadikat el kell felejteni. Persze lehet erőlködni, de az egészen biztosan azzal fog járni, hogy az eredetileg preferált “kettő” rovására tudjuk csak beszuszakolni a harmadikat.

1. Egyedi gyártás, vagy konfekció darab?

Ez viszonylag hamar kiderül, mert amikor ránézünk a bejárati ajtónkra és az - legalább megközelítőleg - 100 centi széles és 210 centi magas, akkor akár olyan helyről is vehetünk ajtót, ahol nem kell várni a méretek felvételére és a gyártásra, mert a portéka ott áll a boltban hosszú tömött sorokban. Persze ez leginkább a barkácsáruházakra, vagy a nagyobb kereskedőkre igaz. A kisebb üzletek már csak a raktározási nehézségek miatt sem tárolnak százával ajtókat a 6 négyzetméteres belvárosi bemutatótermükben.

Ha azonban ettől eltérő méretű nyílást kell ajtóval betömni, akkor már kicsit szűkül a kör. Van még ugyan néhány szokványos méret bejárati ajtók esetén, de ez már határozottan ritkaságnak tekinthető. Ilyenkor jöhet képbe az egyedi gyártás, ami persze a fent említett hármas szempontunkat könnyedén irányba is állíthatja: a konfekcióajtókhoz képest jelentős áremelkedést tapasztalunk, és ha belegondolunk, ennek teljesen érthető okai vannak.

• Ki kell küldeni egy embert hozzánk, akinek kapásból költsége van és ez bizony sokszor lényegesen több, mint amennyit elkér a cég a felmérésért
• A felvett méretek és az egyéni igények alapján kell egy teljesen egyedi ajtót készíteni. Ebben az esetben a keletkezett hulladék is több, mint a sztenderd gyártás esetén, ahol már az alapanyagok is a lehető legjobb kihasználás jegyében készülnek. Hogy egy hasonlattal éljünk az építőiparból: az újfajta téglák mérete sem véletlenül lett ekkora. A szokásos belmagasság figyelembevételével került meghatározásra. Ha mi magasabb nappalit szeretnénk könnyen lehet, hogy vágni kell a téglát és máris több a munkadíj és az anyagköltség is.

2. Kül-, vagy beltéri ajtó kell?

Talán nem tűnik fontosnak, pedig nagyon is az! Egy közvetlenül a külső környezettel határos szerkezet esetén egészen komolyan kell foglalkozni a hő-, hang- és vízszigeteléssel. A nap káros sugarainak felületet romboló hatásai is szemponttá válnak, míg egy 200 lakásos társasház sokszor ablaktalan folyosójáról nyíló lakás esetében nem nagyon kell kalkulálni az UV romboló hatásával, a csapó esővel, vagy éppen a bel- és kültér közti esetenként 40-45 fokos hőmérséklet-különbséggel.

3. Miből készüljön, műanyag, fa, acél?

No, az objektív okok mellett itt aztán már bejönnek az igazán szubjektív szempontok is. Van, aki köszöni szépen, de nem kér a fa szerkezetekkel kapcsolatos viszonylag gyakori karbantartási munkákból, vagy éppen a sérülékenységéből. Van, akinek épp az acélszerkezetektől borsódzik a háta, mondván az túl indusztriális, vagy közületi. Ezek mellett az objektív infók nagyjából az alábbiak:

Acél: Rendkívül ellenálló, erős szerkezet, biztonsági szempontból felette áll a másik két anyagnak, vetemedésre minimálisan hajlamos, könnyen felületkezelhető. Hátránya, hogy könnyen korrodál, jó hővezető, nehéz megmunkálni és hogy egy otthon hangulatába csak bajosan illeszthető, hiszen egy kissé rideg, ipari anyag.

Fa: Legfőbb előnye, hogy változatos formák kialakítása lehetséges, klasszikus anyag a lakberendezésben és a fa illatával nehezen kel versenyre bármilyen más jelentkező ebben a szegmensben. Jó hőszigetelőképessége különösebb kunsztok nélkül is kielégítő tud lenni. Azonban rendkívül törődésigényes anyag. Ezt nem hagyhatjuk évekig magára, vagy az esőtől védtelen helyen “elhervadni”. Fontos a rendszeres és a többi anyaghoz képest igen gyakori, gondos ápolás és a felület újraképzése.

Műanyag: Számos előnyös tulajdonságot hordoz, amelyet az acél és a fa esetén felsoroltam, hiszen, a modern anyagfelhasználásnak és gyártástechnológiának köszönhetően egy ellenálló, erős alapanyagról van szó. Ráadásul könnyen színezhetjük, vagy akár tapintható, rajzos felületet is kialakíthatunk, amelynek köszönhetően éppúgy dísze lehet egy szép háznak, mint ahogyan azt egy fa ajtótól megszokhattuk. Ezen kívül szuper hőszigetelő értékeket érhetünk el vele. Szóval, bár nyilván sosem fogják az Opera ajtóit műanyagra cserélni, de egy mai modern családi házba tökéletesen beilleszthető, esztétikus darab készülhet, ha ilyet rendelünk.

4. Mennyire figyeljünk a biztonságra?

Ez utóbbihoz több szempontot is mérlegre tehetünk. Egyrészt a betörések közel 70 százaléka nem a bejárati ajtón keresztül, hanem az erkély- vagy teraszajtókon, esetleg a pincén át történik.

Csakhogy egy városban elég sokan élnek a földszint felett, a homlokzatra néző ablakokkal, számukra az egyetlen kényes védelmi pontja a lakásnak az ajtó. És a zár, az ajtón.

Ezt a kettőt nem szabad külön kezelni. Hiába veszünk ugyanis egy nehéz acél biztonsági ajtót, ha rajta a zárat könnyedén kinyitják, és ugyanez fordítva is igaz. Hiába a drága zár, ha az alap biztonságot nem képes nyújtani az ajtó kialakítása. Ha üveg is érintett a védelem szempontjából - akár az ablak, akár az ajtón látható üveg esetében -, ezekre tudunk törésgátló fóliát tenni, ami elég meggyőzően képes ellenállni egy komoly tömegű kalapács sokszori behatásának is.

Az MSZ EN 1627 szabvány pontosan meghatározza a biztonsági ajtók iránt támasztott követelményeket. Jelenleg az RC (Resistance Class) besorolást használják hazánkban, de a régi WK (Wiederstandsklasse) ellenállási osztályokat is hallani még a köznyelvben. Pl. az RC 1 N esetén az ajtónak ellen kell ellenállnia, ha a betörő testi erővel próbál bejutni (pl. megpróbálja benyomni vagy berúgni az ajtót). Az RC 2 N esetében akkor is ellen kell állnia az ajtónak a betörővel szemben, ha már egyszerűbb eszközt is használ (pl. csavarhúzó).

5. Esztétikum

Ezzel kapcsolatban nehéz bármit mondani, általánosan elmondható elvárás, hogy az ajtó nézzen ki jól. És illeszkedjen a környezetébe.

És mivel utólag sok minden nem kivitelezhető - a fóliázás macerásabb, a zár esetében a csere kidobott pénz, és egy nyolcvan kilós ajtó megtartásához megfelelő szerkezet is szükséges -, érdemes még a tervezés fázisában átgondolni ezeket, és ennek megfelelő terveket készíteni.

A szakértői posztot támogatta az Inoutic.

Az Inoutic bejárati ajtajai német mérnökök gyöngyszemei, strapabírók, szépek. Egyszerre a ház díszei, miközben jó szigetelési tulajdonságokkal bírnak, biztonságosak. Az ajtók tervezésénél olyan részletekre is odafigyeltek, mint az alacsony küszöb az akadálymentes áthaladásért, amit azonban minimális hőveszteség mellett tudtak kialakítani.

Az Inoutic minden ajtó- és ablakrendszeri megfelel az RC 1 N, RC 2 N és az RC 2 ellenállási osztály kritériumainak, amelyek elegendők a betörések 85%-ának elhárításához. Ezek közül a vásárló saját igényeihez mérten választhat. A posztban látható képeken Inoutic ajtók szerepelnek.

Elért a 17. szintre a Metrodom Panoráma, Budapest legizgalmasabb lakóparkos fejlesztése. Megnéztük magunknak az épületet, és kifaggattuk a műszaki vezetőt.

A videó támogatója a Metrodom Panoráma

Akik jelenleg lakásvásárlás előtt állnak, vagy már túlvannak rajta, biztosan belefutottak ebbe a dilemmába: "melyik típusú lakás az ideális beruházás a számomra, az újépítésű, vagy a már meglévő, de felújítandó?" Pro és kontra mindegyiknek van jó és kevésbé jó oldala is.

Jelenleg a belsőépítészeti tervezési munkáim 80 százalékát újépítésű lakások tervezése teszi ki, további 10 százaléka már létező, de felújítandó lakások, és a maradék egytized az egyéb kategória.

Összeszedtem a leggyakrabban előforduló lakástervezési jellemzőket mindkét oldalról, hogy megkönnyítsem a dolgotokat, amikor belevágtok saját magatoknak.

Újépítésű

Amikor az érdeklődő lát egy nagyon szép látványtervet egy épp aktuális, értékesítésre szánt marketing anyagban álmai lakásáról álmai társasházában, akkor még nagy valószínűséggel az az épület még csak a terveken szerepel. A valóságban nem tudunk benne sétálni, körbenézni és eldönteni, hogy jól érzem-e magam az adott térben.

Ezért törekszenek a tervezőirodák valamilyen hangulatot átadni, és minél részletgazdagabb látványtervekkel előrukkolni (van olyan építtető, akik komplett 3D-s sétát is tud mutatni a leendő épületeiben, és fejlesztik az Augmented Reality appjukat is, amivel a helyszínen járható be virtuálisan az épület). A lakásvásárlás utáni fázisban a beruházó bepillantást ad a tervekbe, és legjobb esetben változtatást enged eszközölni a falak helyzetében, a kapcsolók és konnektorok számában, a szaniterek- és burkolatok kiválasztásánál. Eldönthetjük milyen belső ajtót és kilincset szeretnénk, vagy épp konyhabútort. Ezek azért is nagyon kényelmes részletek, mert amikor majd a kulcsot átadják, akkor egy kész lakásba költözhetünk be.

Aztán persze ilyenkor jön a kérdés, hogy a piperecuccokat hova rakjam? Fürdőszobabútor, ágy, kanapé iránya, gardrób, cipősszekrény, tükör? Érdemes előre gondolkodni, hiszen attól még, hogy kényelmes, nem feltétlenül könnyebb a dolgunk. Fűtés szempontjából sok esetben még mindig az alap radiátoros rendszerrel szerelik a lakásokat házközponti fűtési rendszerrel, egyedi mérővel, ami nem feltétlenül rossz, de semmiképpen sem esztétikus megoldás.

Van azonban úgy, hogy a beruházó úgy dönt, hogy egy magasabb kategóriát céloz meg a fűtési rendszerrel kapcsolatban, és bevállalja a fal- és/vagy mennyezet fűtés-hűtést. Ebben az esetben tudni kell, hogy vagy a falra nem fúrhatunk semmit vagy a mennyezetre, vagy sehova. Igen, egy képet, egy polcot, egy faliórát sem helyezhetünk el arra a falszakaszra, ami mögött a fűtési rendszer fut, hiszen ha véletlenül a fúrógéppel épp a fűtéscsövet találnánk el akkor a fűtési rendszer használhatatlanná válna. A padlófűtés azért hasznos, mert valljuk be őszintén, a padlóba nem nagyon szoktunk csavart rögzíteni.

Mennyezeti fűtés-hűtésnél álmennyezet utólagos építése sem megoldható, így a dizájnos RGB ledszalag sem építhető be sehova. Bár előfordul sok esetben, hogy hónapokat, vagy éveket is kell várni arra, míg a lakás birtokba vehető, de legalább vásárlás után nem szenvedünk a kosszal, sittel, a bontási zaj miatt idegeskedő szomszédokkal sem.

Néhány példaként közzéteszek néhány látványtervet azokból a budapesti lakásokból, amiket újépítésű társasházakban terveztem az utóbbi időkben.

Felújítandó

Nagyon szépek azok a hatalmas belmagasságú belvárosi lakások amikben érezhető Budapest történelmi és építészeti múltja. Mindig különleges érzés ilyen lakásokhoz nyúlni tervezőként, meglátni a lehetőségeket és valami maradandót alkotni. Éreztetni a múltat, és a jövőnek tervezni - ez sokkal nagyobb kihívás.

Fontos első lépésként egy jól funkcionáló alaprajzot kell elkészíteni, ami lehet, hogy csak a sokadik verzió után válik véglegessé. Ez után kivitelezőt kell találni, aki lehet, hogy fél - egy év múlva tudja elkezdeni a munkát (az Én Menő Lakásom csapatán belül természetesen a tervezési és kivitelezési munka is megrendelhető). Tájékoztatni kell a társasházban lakókat, hogy a kivitelezés ideje alatt hangoskodás és kosz is lehetséges. Bontás előtt meg kell vizsgálni melyik tartófal és melyik válaszfal.

Minden apróságra ügyelni kell. A víz-, gáz-, és villanyóra bejelentést, ellenőrzését, esetleg áramigény növelést. Ha már öt háztartási nagygép van, érdemes átgondolni az áramigény bővítést, mert amikor még tervezték a házat nem volt akkora mennyiségű elektronikai berendezésre igény, mint manapság.

Számolni kell a vízvezetékek és az elektromos vezetékek felújításával, a fűtési rendszer átgondolásával és a külső nyílászárók cseréjével is, hiszen a legtöbb esetben a homlokzati falak nem hőszigeteltek.

Ezek után tervezendő a világítási rendszer és a kapcsolási körök is. Szabad kezünk van a fürdőszobai burkolatok és szaniterek kiválasztásánál. A konyha is pont olyan lehet, amilyet az álmainkban mindig is szerettünk volna - már ha van annyi helyünk. Kitalálhatjuk, hogy bútorozzuk be a lakást és igen, bármilyen képet, tükröt, bútort rögzíthetünk a falhoz, hiszen abban biztos nem fut semmilyen modern fűtési-hűtési rendszer sem.

Belsőépítész tervezőt érdemes a lakásvásárlás után közvetlenül felkeresni, mert rendelkezésünkre állnak olyan megoldások amikkel a megbízó igényeihez teljes körűen áttervezhetjük az otthont. A szakemberhiány miatt ugyanígy fontos a kivitelező kiválasztása is, bár nekik még ilyenkor nem tudunk terveket mutatni, így az árra sem tudnak mondani becslést, sőt a szakember-igényről és a munka tervezett időtartamáról sem tudnak biztosat mondani. Az Én Menő Lakásomnál van átfedés, a tervező és az építésszervező már a tervek véglegesítése előtt tud kommunikálni, így a bontási munkák például megkezdődhetnek már a tervezési átadás előtt.

Ha te is szeretnél átverések nélkül, megbízható, tehetséges stáb segítségével menő lakást magadnak Budapesten, kattints ide. Ha neked is van menő lakásod, írj nekünk egy levelet erre a mailcímre.

Vannak olyan folyosók, közlekedők, amik magukban hordozzák a klausztrofóbia-érzet esélyét. Mindannyian találkoztunk már ilyennek: sötétek, szűkek, hosszúak, egyhangúak. Egy ilyennek volt dolgunk az egyik lakásunkban, és rögtön két ötletünk is volt arra, hogy izgalmasabbá tegyük a hat méteres szakaszt.

Az első lépés a felújítás legelején történt, a második a legvégén.

Az első lépés a falak mozgatása volt, amihez kellett egy csomó merészség és áldozatvállalás, például, hogy az egyik szoba rovásásra kiszélesítsük a folyosó felét. Magyarán hasznos alapterületet és csomó pénzt áldoztunk fel egy közlekedő kellemesebb megjelenése kedvéért, de ezt Eszter, a tulajdonos azonnal értékelte, és támogatta az ötletet. Ezzel a csavarral meg is törtük a folyosó addigi rossz hangulatát.

A folytatás csak hosszú hónapok múlva érkezett el. Elhatároztuk, hogy a folyosó falaira a tulajdonos életéhez, baráti és családi köréhez, utazásaihoz kötődő fotókat teszünk fel montázsszerűen, amivel végre a felhőkben winchestereken és egyéb virtuális tereken tárolt jpg-k is életre kelhetnek.

Két terv született, monokolor képekkel.

Eszter, a tulajdonos a monokolor színvilágot gyorsan felülírta, inkább a színes falakra szavazott, - sajnálta a sok elveszett színt és a vidámságot.

Plasztikát adtunk a képeknek, hogy ne folyjanak túlságosan össze.

A baráti, családi képekkel szemközt, Eszter utazásainak képeiből válogatott, "arany óra képek" kerültek.
Az arany óra, a naplemente előtti utolsó napfényes órát jelenti, ilyenkor az alacsonyan álló nap sugaraiból elsősorban a meleg vörös fénysugarak látszanak.

A teljes lakás bemutatásával folytatjuk hamarosan!

Ha te is szeretnél átverések nélkül, megbízható, tehetséges stáb segítségével menő lakást magadnak Budapesten, kattints ide. Ha neked is van menő lakásod, írj nekünk egy levelet erre a mailcímre.

Nagyon szeretünk szinteltolásos lakást tervezni, de ritkán adódik erre lehetőségünk. Tavaly belefutottunk egy megbízásba, ahol ezzel a megoldással élve jócskán emelni tudtunk a lakás minőségén (magát a lakást a későbbiekben be is mutatjuk, de még javában zajlik a bútorozás és a lámpák válogatása).

Sőt, ha a szinteltolást áthidaló lépcső a tér hangsúlyos részére esik, látványos dekorációs elemet varázsolhatunk belőle.

A szóban forgó lakás a hegybe harapó ház alsó szintjén helyezkedik el, az előtte futó hatalmas tornácra eredetileg egy otromba külső lépcsőn lehetett lejutni, ami – kis túlzással – a fél tornácot elfoglalta (a fotón mögöttünk látható).

Ezt a kültéri lépcsőt szerettük volna megszelidíteni vagy eltüntetni, a tornácra néző ablakokat pedig minél nagyobb ajtókra cserélni.  Odabent, a korábbi szobák egybenyitásával létrejött egy közel 40 négyzetméteres konyha-ebédlő-nappali, amihez az eredeti, 2,8 méteres belmagasság meglehetősen kevésnek bizonyult. Mindhárom probléma megoldására kézenfekvőnek tűnt a lakáson belüli szinteltolás:

a tornác felé néző kijárat magasabb lesz, eltűnik a kültéri lépcső, így a lakásba a tornác szintjén léphetünk be. Odabent pedig egy kényelmes belmagasságú helyiséget kapunk.

A hatalmas földkitermeléssel járó ötletünkkel persze nem váltunk népszerűvé Misi (az Én Menő Lakásom építésszervezője) és a felújító csapat szemében. De ezt a kellemtlenséget természetesen vállaltuk!

@expert{{name:"Misi", title:"építésszervező", message:"Mi pedig kitermeltük a nagyjából 30-35 köbméter boldogságot!"}}</p>

Már csak azt kellett kitalálni, hogy az ilyen módon "beljebb pozicionált" lépcsőt, ami immár a nappalit és a lakás többi részét köti össze, milyennek alkossuk meg. Rusztikus, ipari és modern elemek keverednek a lakásban, valami ehhez illő látványos lépcsőt kerestünk a szintek összekötésére. A Pinteresten nézelődve találtunk rá a megoldásra:

A kép alapján pofonegyszerűnek tűnt a kivitelezés: YTONG téglákból kirakjuk a lépcsőformát, ráhúzunk egy vékony látványbeton réteget, jön az asztalos, ráteszi a deszkákat, amiknek a „túllógásába” bemarja a ledprofilok helyét – és készen is vagyunk, kész a világító látványbeton-fa lépcső. Ilyesmi:

Van azonban egy gyakorlati probléma: a különböző vastagságú burkolatoknak odafent egy szintben kell végződniük, és azokat össze és el is kell dolgozni tisztességesen, hogy a végső kinézet tényleg látványos legyen. Az alsó szint nem okoz gondot: kifuttatjuk a padlóelemeket a lépcsőig, de a felső szinttel mihez kezdjünk?

Meddig fusson a  svédpadló és honnan kezdődjön a lépcső? Mivel szegjük le a svédpadló végét? Hogyan és hol illeszkedjen a lépcső borítása a padlóhoz? Egyáltalán a felső szint már a lépcső része? Ha a lépcső része, akkor a 4 centis tölgyfalapot hogyan „eresztjük össze” a 12 milliméteres svédpadlóval?

És még tovább gondolva: ha a felső szinten elvékonyítjuk a lépcsőburkolatot, egy testesebb vendég alatt esetleg letörik a lépcsőfok három centis túllógása. Vajon mi a jó arány a beton felület és a burkolt rész között?

Jön tehát a matek, az anyagismeret és az oda-vissza konzultáció a mesterekkel, főleg a parkettással és az asztalossal: ki, mit és hogyan tud megcsinálni? Aztán a begyűjtött ismeretek alapján elkészül a terv:

…és maga a lépcső:

Köszi, srácok! ;)

Ha te is szeretnél átverések nélkül, megbízható, tehetséges stáb segítségével menő lakást magadnak Budapesten, kattints ide. Ha neked is van menő lakásod, írj nekünk egy levelet erre a mailcímre.

Biztosan emlékeztek, volt ez az élményszámba menő állásinterjúnk, amikor a Marriott tetején választottuk ki az Én Menő Lakásom csapatának következő tagját. Andrást.

Volt azonban egy különdíjasunk is. Őt az egyik szponzor, a Metrodom választotta ki az első forduló feladata alapján: beugróként mindenkinek le kellett adnia egy tervcsomagot egy újépítésű, lakóparkos lakás berendezésére. A különdíjas végül Vanda lett, akinek nem engedjük el a kezét, és egy videósorozatban mutatjuk be, hogyan birkózik meg a feladattal.

Hogyan válik a tervből valóság? Lássuk!

Vanda tervcsomagját az alábbi galériában találjátok. A Metrodom Parkban jelenleg is épül a lakás, az építkezést a következő részekben követjük nyomon.

Disclaimer: a Metrodom az Egy nap a városban hirdetője